Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

VII. Gergely Imre

suit a Keresztény tanítás Társulata, de ez is a kezdet nehézségein még alig volt túl. A plébániából kivált községek bucsunapján, a császáriak, ősi szokás szerint, körmenetben jelentek meg a búcsún, de ennek is ebben az időben már nagyon világias jellege volt. Nem a bucsu, hanem az eszem-iszom meg a tánc volt a fődolog. Húsvéti,'gyónást, talán 1—2 kivétellel mindenki végzett, mert nagy volt &z ellenőrzés s ami még fontosabb, az uraság segédkezett a hanyagok megbüntetésénél. Vasár- és ünnepnap, aki tehette, szentmisére eljárt, de tavasz nyiltával őrzés miatt az istentiszteletet sokan elhanyagolták, különösen az ifjúság. Kéthelyen feltűnően sok

1 volt a törvénytelen gyermek is. Tevékenysége a lelkek megújhodásának terén mégis leginkább a következőkben domborodik ki. Vonzó istentisztelet. Az istentiszteletet mindenképen igyekezett (épületessé, vonzóvá tenni. Minden vasárnap »Asperges«-sel kezdődött az istentisztelet, ami a népnek most is mindenütt nagyon tetszik. Énekes misét tartott: a vasár- és ünnepnapokon, a 12 Mária-ünnepen, (egész adventben, Űrnap és Nep. szent János nyolcada alatt. A karácsonyi éjféli misével kapcsolatosan szentbeszédet is tartott s megjegyzi, hogy ezen alkalommal a kálvinisták is szívesen jöttek a kath. istentiszteletre. Nepomuki szent János napjára és nyolcadára a szentszéktől teljes bucsut eszközölt ki; ezen nyolcad alatt kitett Oltáriszentség előtt énekelték a litániát. Rómából szent ereklyéket is szerzett és azokat szép keretbe foglalva, a templomnak' ajándékozta. Nagyböjt vasárnapjain, nagypénteken és szent kereszt föltalálásának ünnepén a szent kereszt ereklyét az istentisztelet végén a híveknek csókra nyujtotta. Az igehirdetés. Fides ex auditu! A hit a hallásból jön, mondja az apostol. Azért Gergelyi is mindenekelőtt Isten igéjének magját hintegette szorgalmasan híveinek szivébe. Minden vasár- és ünnepnap prédikált, s Mindenszentek ünnepétől Húsvétig minden vasárnap keresztény tanítást is tartott, még olyankor is, mikor a szomszéd plébániákba búcsúra mentek. Tapasztalván azonban, hogy a tavaszi és nyári hónapokban az őrzés miatt sokan elhanyagolják a keresztény tanítást, ezen úgy segített, hogy már mise előtt tartott oktatást, vagy pedig a prédikáció helyett tartott keresztény tanítást; mert, mint megjegyzi, tudatlan népénél ezt fontosabbnak tartotta. A fiukat nemcsak az iskolában tanította, hanem többször, különösen a böjti szent időben s a húsvéti gyónás idején, a plébániára is berendelte s külön oktatta