Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

VI. Gróf Zichy Ferenc

Imre jézustársasági atya munkája. Ezeket a kátékat a püspök min­den plébániára megküldötte s 10 krajcárért mindenki megvehette. Äz egyházkormányzat pontossága és egyúttal könnyítése cél­jából egyre szorgalmazza a püspöki és kormányrendeletek máso­lását az u. n. »Protocollum«-ba; az e tekintetben hanyag plébá­nosokat 4 forinttal, a hanyag espereseket 8 forinttal bünteti. Győ­rött és Szombathelyen szentszéket szervez (1752.); 1759-ben el­rendeli a zsinati vizsgáik megtartását s közli a rávonatkozó rész­letes szabályzatot. Ugyanakkor 15 pontra kiterjedő jelentést kér a plébániák hitéletéről. A missiók is úgyszólván állandóan folytak az egyházmegyében. 18 ) Elődeinek küzdelmét az újhitűek ellen bár mérsékeltebben, ő is folytatta, leginkább Komárommegyében, ahol ennek Széchenyi püspök idejében még többféle törvényes akadálya volt. Győrött az újvárosi régi templomot és ugyanott a kórházi ká­polnát ő vette vissza a kálvinistáktól. Vadosfán a protestánsok ez időben (önhatalmúlag) a kath. ká­polnát lerombolták; ezt azután Sopronvármegye törvényszéke pél­dás büntetéssel torolta meg. Folytonos építkezéseit külön fejezetben méltattuk ; itt még csak azt jegyezzük meg, hogy székesegyháza mellett a papnevelő-intézet megújulása érdekelte és foglalkoztatta minden egyébnél jobban. Ö, aki mindig csak adott, nem röstellette a szeminárium javára a folytonos kéregetést, még a szegény szerzeteseket is többször fel­szólította, hogy e célra ők is adakozzanak. 19 ) iYlaj'd a megépült sze­mináriumba annyi kispapot vett föl, hogy egyrészüket (a filozófuso­kat) az akadémiával kapcsolatos internátusban kellett elhelyezni. Kispap j ai részére külön életszabályokat állított egybe, amit kortár­sai még élte alkonyán is nagy érdemül tudnak be. 20 ) A kiválóbb növendékeket, — köztük Szily Jánost, — Bécsben, Rómában ta­níttatta. Zichy kormányzati idejéhez még sok egyéb jeles dolog is fűző­dik, így, hogy csak a maradó jellegűeket említsük: 1746-ban létesül a győri német ispita, a hozzátartozó Szent­háromság-kápolnával. 174í>-ben Divényben, szeniorátusi birtokán, káplánállomást alapít. 1764. és 1777-ben rendezi a menedékjogot. 1765-ben elrendeli a »Pro populo« miséket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom