Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

I. Széchenyi György

tott, mig ez az építkezés teljes befejezést nyert. Érdekes, hogy a loretói (és győri tornyok föltűnően hasonlítanak egymáshoz. A torony építése alighanem azért húzódott 1681-ig, mert ezen év ápril 30-án tartotta a püspök arany miséjét, még pedig Bécsben, ugyanazon templomban és ugyanazon oltárnál, ahol első szentmiseáldozatát bemutatta. Aranymiséjén jelen voltak: Lipót király, a bécsi nuncius, számos főrangú vendég s bizonyára a rokonság is, kik közül egyik-másik ekkor már előkelő állásnak örvendett. — A Pázmaneum ekkori növendékei ez alkalomra diszes kiállítású képet metszettek s ezzel tisztelték meg intézetük egykori jeles tagját. 1 A régi jó időkben, szép középkori szokás szerint, minden nagyobb helységnek megvolt a maga ispotálja, ahol nemcsak betegek, hanem elöregedett és elszegényedett emberek is menhelyet találtak.*) A jezsuita atyák kollégiumaiban nevelődött főuraink ezeket az ispotályokat kezdték ismét újra életre keltegetni. Ekkor keletkeztek az Eszterházyak ispotálya Fraknón, Nyéken; Nádasdy országbíróé Loretóban. Széchenyi püspök is 1666-ban Győrött megépítette és megalapította az itteni magyar ispitát; mely 32 elaggott szegény befogadására volt berendezve. Melléje épült a kis szent Anna-templom, melynek főoltárára utóbb a máriaceli csodálatos Szűz Mária-szobornak mása került. A művészi szobrokkal díszített, szép, emeletes épület most is áll s homlokán hordozza az alapító püspöknek címerét. 1665-től 1679-ig Szombathelyen folytak a helyreállítási munkálatok. Először újra építette a rombadült templomot, két tornyát fölhuzatta, ezeket harangokkal, a templomot pedig egyházi szerekkel látta el. A szombathelyi püspökvárat szintén ő építette föl romjaiból, mit a kapukon most is látható évszámok és püspöki címere is bizonyítanak. Ebben a (szazadban még nagyban divatos volt az a régi szokás, hogy az alárendeltek seregesen keresték föl az ő uraikat és személyesen kívántak boldog ünnepeket. Minthogy a győri szük püspöki kúria e célra alkalmatlan volt, ezért építkezett Széchenyi Szombathelyen és tartózkodott itt sokszor huzamosan, néha még a nagy ünnepek alkalmával is. Ugyanezen időre (1666) esik a »Rituale Jaurinense« (Győregyházm. Szertartásos könyv) kiadása. Győregyházmegyének mind*) Takács S. könyveiben ilyenekről igen érdekes rajzokat olvashatunk.