Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

I. Széchenyi György

eddig még nem volt külön szertartásos könyve.

2

) A régi egyházmegyei jegyzőkönyvek szerint Széchenyi előtt, a szomszédos egyházmegyék szerkönyveit használták; a mai burgenlandi német plébániákban sok helyen, így Kishöflár, Oka, Sérc plébániákban is még mindig a passaui »Aqenda« volt használatban; azé az egyházmegyéé, melyhez a nyugatmagyarországi helységek 1031-ig tartoztak. Széchenyi Rituáléja gróf Nádasdy Ferenc pottendorfi vándorsajtója alól került ki, ami azt bizonyítja, hogy a püspök és országbíró jó barátságban éltek. Szegény Nádasdy végrendeletében is Széchenyit rendelte egyik végrehajtójának. Következett 1667-ben a jezsuiták győri uj rendházának felszentelése. A rendet Dallos püspök hozta Győrbe 1627-ben; templomuk megépült 1641-ben, Acsády Ádám kanonok költségén, ám a rendtagok, még Széchenyi idejében is, rozoga kis házban szorongtak. Ezért Széchenyi már 1652-ben letett 50 ezer forintot, hogy ennek! a kamataiból a rend nagy és alkalmas házat építhessen. Ennek a háznak fölszentelése ment végbe 1667-ben. Ezen jeles s nagy áldozattal járó tette után nevezte ki a király Széchenyit kalocsai érsekké. Ugylátszik maga Széchenyi is nagyra becsülte ezen alkotását, mert mikor megföstette érseki arcképét, alája f

osteite az uj kollégium, a mai bencés székház, képét is és cimei után oda irattá: »Fundator Collegii Soc. Jesu Jaurini.« Az 1668. évben szenteli föl »Fertoi Boldog Asszony « hírneves templomát, melyet Esterházy Pál ez alkalommal gyökeresen átépített s melléje szép kálváriát is emeltetett. Az Esterházyakkal való barátságot gondosan ápolta; a család újszülötteit rendszerint ő kereszteli, mely célból sokszor utazik hol Fraknóra, hol Kismartonba. A nádor Mihály nevű fiának is ő adja föl a kisebb rendeket. Még apja életében !

tinnini vál. püspök lett belőle. Mindez mutatja a jó viszonyt, mely a két főúr között fönnállóit és zavartalanul mindvégig fönn is maradt; ez is mutatja, hogy vallási lelkületük és hazai politikájuk mindenben egyezett. 1675-ben Kőszegre került a sor. Pázmány Péter már régen tervezte Jézus társaságának itteni letelepítését; de mint minden német város, úgy Kőszeg is az uj hitnek kedvezett s megtudta akadályozni la letelepedést. De a Wesselényi-féle összeesküvés megtörte az újhitűek ellenállását s 1677 elején Széchenyi már meg is egyezhetett a jezsuita rend elöljáróságával. A kollégium pár év alatt (1677—1684) itt is elkészült. Az 1664. ápr. 24-ikéről keltezett alapítólevélben az érsek ezeket irja: »Tudtul adjuk min-