Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

IV. Márki Mátyás

rolni. Ha nem is Márki életében, de már 1746-ban saját plébániatemplomukban is megkezdődött és napjainkig fönnmaradt. Húsvét három ünnepén diszt ölt még a templom bejárója is s ott olvasható a diszes keretű régi fölirás: Vierzigstündige Anbetung. Azonképen folytatódik az apácák 40 órai szentsógimádása is a várkastély templomában, a régi 3 pünkösdi ünnepnapon. A többi helyen, valószínűleg a 13 órai szentségimádás behozatalával, megszűnt. 5. Jámbor egyesületek. A Márkl-éra lelki gyümölcseihez sorolhatjuk a jámbor társulatok ápolását is. Márki nem sokat markolt, de amit megmarkolt, azt jól megfogta. Szeretettel csatlakozott a jnár ismertetett »Pium foedus« nevű papi egyesülethez, mert ideálisan érvényesült benne az isteni mester végső óhaja: Ut sint unum. Az egyesületnek mindhalálig oszlopos tagja maradt s halálában 100 forintos hagyománnyal emlékezett meg róla. 1689-ben ünnepélyesen bevezette a Szent Olvasó Társulatot s külön javadalom alapításával biztosította ennek fönnmaradását. Egyéb jámbor társulatot nem kezdeményezett, mert tudta, hogy a vele együtt működő szerzetesek mindegyikének megvan a maga külön társulata, melyekbe az ő hivei is szívesen iratkoztak. 6. Búcsújárások. Márkinak a bucsujárásokkal kapcsolatos tevékenységét már kellőképen méltattuk. Itt még csak azt fűzzük hozzá, hogy az ő két legkedvesebb bucsujárása: a máriazelli és loretói, mai napig fönntartotta magát. Hl Márki életéből semmit sem tudnánk, és csak azokat a gyümölcsöket látnánk, melyek halála után fönnmaradtak, lelki nagysága tisztában állna előttünk, mert irva vagyon: gyümölcséről ismeritek meg a fát. Márki a P. Abel-féle »Ferfiak apostola« kisded csapatába sorozható be. Az összes jelek erre. mutatnak. Mikor elfoglalja plébániáját és megszervezi a Szent Olvasó Társulatot, az asszonyokról semmi szó nem esik, hanem igenis a férfiakat, még pedig a városi tanácsos urakat állítja be az egyesület szervezetébe. Mikor herceg Esterházy Pál hires bucsujárását rendezi öreg Máriazellbe, Márki nem asszonyokkal, hanem száz kismartonvárosi polgárral emeli ennek a jól rendezett lelki seregnek fényét és tekintélyét. A német katonáktól mindenki rettegett. Mikor kitavaszodott, Márki százával vitte őket Loretóba, a bucsujáróhelyre, hogy tisz-