Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

(Nádorváros), melynek alsó fele később a szt. Adalbertről czimzett társaskáptalan birtokává lett. A vár délkeleti alja (Győrsziget, Révfalu) a székesegyház birtoka volt. A győri A győri várispánsághoz tartozott ezidőben Gewr (Győr)-ön váriján- ]dvü] . Toryan (Tarján), Ech (Écs), Sagh, Nuul (Nyul), Malomsok, Kapi, Nóvák és Réti, Deer (Dör), Sceez (Szerecsen), Bolon (Ballony). Egyéb várispánságokhoz tartoztak e megyéből Nulos, Saap (Szap), Durug, Orsmosony, Günew (Gönyü), Heche, Rodovan (Radvány), Medve. Királyi javak voltak Győrmegyében Árpás, Cuiar (Kajár), Nuul, Pennavaad (Ponyvád), Barát, Horozty, Glurmóth (Gyirmóth), Mérges, Tapan (Taáp), Kulchud, Obada (Abda), Patás, Zoa vagy Zava (Szava), Pannonhalma, Boych, Vámos, Bedegh (Bödöge). Szabad- A Győrhöz tartozó Szabadhegy (ekkor, Szent-Mihály, vagy kegy és Merena) nemesi birtok volt, úgy Likacs (ekkor Zent-Güd = szt.-Vid). LtltOCS r f r f A várnépet alkották : a varjobbagyok, kik hadikötelezettsegök fejében hűbérjellegü földbirtokot nyertek, mely apáról fiúra szállt, A várnép. E föld 2 ekényi (240—300 hold) volt. A szabad parasztok, a vár földjén, vagy magánosok birtokán letelepült szabad parasztok, vagy jobbágyok és vendégek. A hospitesek adót fizettek a várispánnak. Győrött ezek leginkább a mai nádorvárosban voltak megtelepedve s iparral foglalkoztak, bennök találjuk fel a győri polgári osztály ős-elemeit.