Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

Civitatis nostrae Jaurinensis ut judicem et duodecim Senatores in termino hacusque usitato, festő quippe Sancti Georgii Militis et Martyris, juxta leges patrias et usum aliarum liberarum et regiarum Civitatum Nostrarum libère eligat, qui loci Magistratus Causas judicatui liberarum et regiarum Civitatum compétentes, modo et praxi aliis liberis et regiis Civitatibus, legibusque regni convenienter judicabit : appellationem autem in Causis appellabiliblis ad Tavernicorum regalium Magistrum pro maturiori revisione transmittat. Et siquidem Commendantis fortalitii Jaurinensis jurisdictionem ad moenia civitatis, et ad personas, res et aedificia quacumque ad servitium militare remque fortiiicatoriam immediate spectantia, exemplo Budensis et Cassoviensis liberarum et regiarum Civitatum nostrarum restrictam in posterum velimus, Cives autem et reliqui incolae omnes, cujuscunque nationis, status aut conditionis existant, nonnisi a Magistratu loci dependeant et contributionem illuc solvant, fundo fortificatorio fornacis nempe lateratitiae et non ita quidem introductae exactionis (SperrKreutzer) vocatae in suo esse manente. Insuper benigne resolverimus ut protectionalistae quotquod Jaurini hucus que fuerunt, ipsi milites actuales non sunt incorporentur catastro civium et opificum. Hinc dictus loci Magistratus in cives et incolas Jaurinenses lege stabilitam et aliis liberis regiisque civitatibus legitime competentem jurisdictionem tarn in personalibus quam realibus fundos videlicet in terreno Jaurinensi possessos tangentibus (exceptis qui de lege excipiuntur) exercebit. Sed et cahalistae omnes qui hucusque in praejudicium Magistratus, judicatui et tanú napján birót és 12 tanácsost szabadon választhat a hazai törvények s más szabad és királyi városok szokása és gyakorlata szerint, a mely helyi tanács a szabad és királyi városok törvényszéke elé tartozó ügyekben a szabad és királyi városok szokása és gyakorlata szerint fog Ítéletet hozni ; a felebbezést azonban —• a felebbezhető ügyekben — alaposabb megfontolás végett a királyi tárnokok tanácsához fogja küldeni. És ugyan a győri erősség parancsnokának joghatóságát a város falaira, a katonai szolgálatra s szorosan az erősséghez tartozó dolgokra akarjuk szorítani, Buda és Kassa szabad és királyi városaink példájára, a polgárok azonban s a többi, bármily nemzetiségű, rendű és állásbeli lakosok csak a helybeli tanácstól függenek, az adót oda fizetik — a várerősség alapja — a téglakemenczék s a nem régen behozott úgynevezett Speerkreutzer-adó — a maguk állapotában maradván meg. Azonfölül kegyesen elhatározzuk, hogy az ótalmazottak, (potectionalistae) — ahányan csak eddig Győrött voltak, nem tényleges katonák, a polgárok és iparosok testületébe kebeleztessenek be. így tehát a helyi tanács a győri polgárok és lakók fölött a törvénytől megállapított s más szabad és királyi városokat is törvényesen megillető joghatóságot fog gyakorolni mindazon személyi és dologi ügyekben, amelyek a Győr területén birt alapokra vonatkoznak (kivéve azokat, a melyek a törvény szerint kivételesek). De a czéhbeliek is valamennyien, a kik eddig a tanács mellőzésével a katonai Ítélkezésnek és pártfogásnak vetették magukat alá, nemkülönben azon polgárok is, a kik a tanács joghatósá-