Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

protectioni militari sese subjecerant, non secus, alii quoque cives a jurisdictione magistratuali avulsi eidcm reddantur, neque liberum érit praefato Commendanti fortalitii sub quocunque praetextu cuiquam protectionales amplius elargiri, aut Cassae Civitatensis inspectionem exigere. Quae dein ad oeconomiam publicam sive internam sive externam in territorio civitatis ill— struendam pertinent, ipsa ordinabit. Lateratitia fornax pro necessitate fortalitii actu tenta et possessa ejusdem ue proventus ex distractione et venditione, aerario regio privative permanebit. In commune autem Civitatis emolumentum jus braxandi, ac diversoria et pharmacopaeam erigendi, salem item distrahendi, exactionem Pílastergeld vocatum continuandi, ad normám aliarum Civitatum haec quoque libera et regia civitas habeat. Foris praeterea tarn hebdomadalibus quam annuis hactenus receptis et usu innatis gaudeat, ex quibus omnes legitime obtingens reditus (salvo si quod legitimum comperiretur jure alieno) civitati cedat, qua limitationem quoque et taxationem verum, in quantum leges regni admittunt, peragendi facultatem habeat. Non secus telonium quoque, in quantum alteri legitime non competeret, tarn in fluvio Rába quam Rábcza ramollie Danubii civitatem ipsam adluente naulumque ita tarnen habeat, ut si illa vel illorum quodquam sive suo sive fisci Regii actoratu vindicari contingat, praeter summám hactenus depositam a proportione stabilis proventus deductis deducendis eruenda summa, dimidiam partem aeario Regio deponat. Praeterea pro more aliarum liberarum regiarumque Civitatum, jus Parochum ex canonicis Jaurinensibus gátol elszakíttattak, neki visszaadassanak, s a várparancsnoknak semmiféle ürügy alatt sem lesz megengedve, valakinek védőlevelet (mentség-levelet) adjon, vagy hogy a városi pénztár megvizsgálását követelhesse. A mi végre a város területén levő külső, vagy belső gazdálkodás rendezését illeti, ő maga fogja intézni rendezni. Az erősség szükségleteire tartott és birt téglakemencze és jövedelme az darusításból, magán uton a királyi kincstáré marad. A város közjavára azonban a sörfőzés és elárusítás joga. korcsmák és patikák felállításának, a só szállításának, az úgynevezett Flastergeld adónak beszedése a többi városok módjára ennek a szabad és királyi városnak is meglegyen. Az eddig elfogadott és szokásos heti és országos vásárokat ezután is élvezheti s a belőlük törvényesen folyó minden jövedelem (a törvényesen elismert kiváltságok épségben maradásával) a városé, a mely az egyes dolgok árát és megadóztatását is •— a mennyiben a törvények megengedik •— maga végzi. Hasonlóképen a vámot is, a mennyiben törvényesen nem illet, mást, ugy a Rába és Rábcza folyón, valamint a a várost érintő Duna-ágon, nemkülönben a hajózási jogot is (nautum) a város birja, úgy azonban, hogy ha azokat, vagy részöket a maga, vagy a királyi fiskus jogi megbízottja a maga részére követeli, az eddig befizetett összegen kívül, a rendes jövedelem arányában — levonván a bevett öszszegből a levonandókat — a fele részt a királyi kincstárba adja be. Azonkívül más szabad és királyi városok módjára joga lesz a kanonokok közül egyet plébánosnak beterjeszteni, de azon kötelezettséggel, hogy a nevezett város