Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

Nostram de plenitudine potestatis et authoritatis Nostrae Regiae, creandum, praeficiendum, ac in reliquarum Nostrarum liberarum regiarumque ejusdem regni Nostri Hungáriáé Civitatum, perpetuumque peculii Nostri numerum, coetumque et ordinem cooptandum, recipiendum et adscribendum, nec amplius oppidum verum Civitatem Nostram Regiam et liberam nominandum et titulandum esse duximus. Ex certa nostra seientia, animoque deliberato benignissime concedentes ut a modo in posterum universis ac singulis juribus, praerogativis immunitatibus et privilegiis turn ex lege regni, cum etiam generali reliquarum liberarum regiarumque Civitatum Nostrarum consvetudine competentibus, libère uti frui et gaudere valeat, adeoque Quarto Regni statui cum Sessione et voto muniatur, et ad Générales regni Dietas per consuetas regales litteras evocetur. Pro peculio Sacrae Coronae, nullum alium terrestrem dominum recognoscente habentur, nec ab eo unquam separari, alienari vel oppignorari ullo pacto posset aut valeat. Magistratus et cives collecto nomine sumpti pro vero et indubitato regni nobile censeantur, publicas contributiones non secus quam cum Regno, et taxas dietales ad instar reliquarum liberarum et regiarum civitatum Nostrarum praestare sit obligatum. Jus territoriale in territorio Jaurinensi, cum universis eo spectantibus, alias de lege regni nomine pertinentiarum intelligendis, ad instar aliorum dominorum terrestrium cum jurisdictione, dominio, fructu et utilitatibus appertinentibus habeat et possideat. Admittimus praeterea et concedimus Communitati liberae ac regiae hujus jességével szabad és királyi városunkká tesszük és állítjuk, s ugyanazon magyar királyságunk többi szabad és királyi városainak, a mi tulajdonul örökös számába, sorába és rendjébe bevesszük, befogadjuk és beírjuk ; s többé nem községnek, hanem szabad és királyi városunknak nevezni és czímezni határoztuk. Biztos tudattal, elhatározott akarattal a legkegyelmesebben megengedvén, hogy mostantól kezdve mindazon — összesen és egyenkint járó jogokkal, előnyökkel, mentességekkel és kiváltságokkal szabadon éljen, birjon, a melyek az ország törvénye, valamint a többi szabad és királyi városok rendes szokása szerint megilletik s igy az ország negyedik rendjében üléssel és szavazással birjon s az ország általános gyűléseire a rendes királyi levéllel meghivassék. A szent korona tulajdonának tekintessék, a mely semmiféle más urat el nem ismer s tőle semmiféle szerződés utján el nem választható, el nem idegeníthető, el nem zálogosítható. A gyűjtő névvel úgy nevezett tanács és polgárok ez ország valódi és kétségbe nem vonható nemeseiül tekintendők ; a közadókat csak az országnak tartozik fizetni, valamint az országgyűlési illetéket is a többi szabad királyi városaink szokása szerint. A Győr területén való területi jogot, minden hozzá tartozóval — vagyis törvény szerint, a mint az országhoz tartozandókon kell érteni — más földes urak módjára, minden joghatóságával, birtokjogával, gyümölcsével és hasznaival birja és birtokolja. Adjuk, megengendjük továbbá ezen szabad és királyi városunknak, Győr községének, hogy az eddig szokásos időben, t. i. Sz.-György vitéz és vér-