Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
Ezért nem is említem, mint igyekezett ön még mostohább körülmények közt, annyi zátony és delátio ellenére is tiszteletet szerezni az első magyar nemzetőrseregnek, és a közszellem kifejtése mellett mint ig3<ekezett akkor, midőn a tisztelt tanács urak az elmozdíthatlanság kellemes érzete mellett a nép érdekében vajmi keveset tettek, mint a mult napokban is, becsülést szerezni a győri nép nevének. Alit vétett tehát ön? Fellebbente a titkos fátyolt, mely mögé az értelmetlenség és törvénytelenség menekült, megmutatá a kezet, melly beakará kötni a nép szemét, megnevezi az egyéneket, kik erőszakot akartak elkövetni a szabadságon, a szent küzdés győzelmén. Önt azonban, tudom, a még tegnapelőtt hozsannát riadó nép tegnapi „feszítsd meg" e nem tántorítja. De lehetetlen, hogy a becsületes kebel el ne boruljon, midőn látja, hog}^ a nép, ez óriás, az önzés, az aljas üldözés kezében puszta eszközzé törpül, midőn tapasztalja, hogy az általunk képviselt elvek és eszmék győzelme által megváltott nép nem bír önérdeke s a körülmények annyi ismeretével, mennyi szükséges, hogy a múlton okult nép szabadságát a jövőben megőrizhesse. De vigasztalódjék ön meg tisztelt barátom ; nyugtassák önt meg Európa történetének utolsó lapjai. Az eszmék hatalma nagyobb mindennél, az igazság erősebb mint az ember. Előbb-utóbb a győri nép is öntudatra fog jutni és akkor jaj azoknak, kik a nép vallásosságából szentségtelen kezekkel játékot üztenek, akkor jaj az ámítóknak, kik 1848-ban, a felszabadult sajtó korában a nép vakhitére mertek apellálni s vétkes önzéssel, csakhog\ r hivatalukat megtarthassák, a népet legőszintébb barátja ellen lázíták ! * A megye közgyűlése, melyen az uj törvényeket kihirdetik, Gyér május l-re van összehiva. PURGLY SÁNDOR bizalmas tanácskozásra'"^ hivja össze a bizottsági tagok egy részét, e tanácskozáson önként ajánlkoznak a résztvevők, hogy bejárják a megye községeit, megmagyarázzák az uj törvényeket s felszólítják a községeket képviselőik megválasztására. E tanácskozás kifejezi meggyőződését, hogy a megye első alispánja s volt orszgy. képviselője BALOGH KORNÉL az ő ismeretes elveivel nem fogja megtartani jövőre székét. Utódjául SZABÓ KÁLMÁN tiszti főügyészt jelölik. A tanácskozáson LUKÁCS SÁNDOR és KÁLÓCZY LAJOS viszik a szót. Általában véve Balogh Kornél ellen éles küzdelem folyt konzervatív egyénisége és makacsul védett elvei miatt. Czikkek és nyilatkozatok, szónoki beszédek egymást érték s nem minden túlzás nélkül támadták politikai karakterét. *
