Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
több iskola-ügyelő legyen, kiknek mindegyike bizonyos számú tanodákra terjedő felelős hatáskörrel birjon, 's mindn3 r ájan a kerületi főigazgatónak alárendelve legyenek. 18-or. A vallástan a középtanodákban rendszeresen tanitassék, 's annak a bölcsclkedési pályatantárgyai közüli kirekesztését eszközöltetni kérjük. A győri főtanodai összes ifjúság gyűléséből a sajtószabadság nyolezadik napján. A győri akadémia ifjúságának a memoranduma fel lőn terjesztve az uj felelős magyar kormányhoz, honnan a következő válasz érkezett reá: A kormány j[ győri tanulmányi főigazgatónak. felelete, A győri feltanoda mart. 22. 24 és 31-én tartott tanácsüléseinek bemutatott jegyzőkönyvei azzal küldetnek vissza : hogy a feltanodai tanácsülések eljárása helyeseltetvén, a tanuló ifjúságnak a legközelebb lefolyt politikai mozgalmak alkalmával az iskolai fegyelem, törvényes rend és béke iránti kötelességek érzetében kitüntetett dicséretes viseletért felsőbb tetszést nyilvánítson ; és ugyanazt arra ösztönözze, hog} 7 a tudományi előadásokat, eddig tanúsított szorgalmához képest, ezentúl is pontosan hallgatván, az aggodalomban lévő szülők feszült várakozásának jó előmenetellel, és példás erkölcsi viselettel megfelelni törekedjék, kérelmezéseit tárgyazólag pedig a közoktatás érdekében ministeri tervezetbe vett, az élet szükségeivel, és a kor igényeivel összhangzásban hozandó általános módosítások valósíthatásáig — ideiglen — függőben maradandó rendelkezéseket nyugodtan várja be. Egyébiránt a törvények iránti tiszteletet szeplőtelenül fentartani, azoknak hiven hódolni, első polgári kötelességül, legszebb, legdicsőbb feladatul tekintse ; és az alkotmányos szabadság magasztos ihletétől áthatva, minden dicsőségét a törvényes rend és béke fenntartásában keresse. Kelt Budapest, május 15-én 1848. B. Eötvös József A magyar Győr az akkori közlekedési viszonyok között - Pozsonyhoz .Maistiih közeifekvése úgy hetenkint háromszor megjelenő hírlapja s jeles vezérfiai folytán — az ország irányadó városa volt. Magyar Marseillnek nevezték a forradalom előidejében s méltán. A „Hazánk"-nak sok kelletlensége volt előző időkben a czenzurával. Büszkén is közölte a márcziusi számokban, hogy „őrködik a Nemezis az igaz ügyek felett ! Isten úgy akará, hogy azon lap, melynek egyik igen becsületes Censora egy igen jelentéktelen * pozsonyi levél miatt még hivatalától is elmozdíttatott, ugyanazon lap volt szerencsés f. hó 16-án a sajtószabadságot legelőször hirdethetni a. rabságából szabaduló hazának." Hiven meg is találjuk hasábjain az izgékony és változékony hangulat hű kifejezését egész megszűnéséig (1848. aug.). A most
