Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

„Minthogy pedig a karok és rendek a közigazság hátrányára tapasztalják, hogy a győri vezér úr Győr városában s várában, mint azon megye törvényszékének rendes helyén az emberek emlékezetétől fogva ott gyakorlatban volt pallosjog gyakorlatát azon meg3'ének, városnak s más evégből szabadalmazottaknak megtiltotta volna : 1. §. Annálfogva a karok és rendek igazságosnak tartják, hogy minden megyéknek s más pallosjoggal biroknak saját törvényhatóságaik alattiak felett, az ily pallosjog gyakorlata a vezér, alvezér és kapitány urak által ne akadályoztathassék s meg ne tiltathassék ; nem állván ellen, ha ellenkező hadi rendelet adatott volna is." 2. §. ,,A polgárok említett káptalani alattvalókra nézve a pallas joga azon győrvárosbeli bíráknál, nemesekre nézve pedig Győr megye fő- és alispánjánál maradjon." .4 földesurak örökösödési joga tekintetében is az országgyűlésnek kellett határoznia, ,,különösen a győri esetekre" vonatkozólag. El is rendeli az 1715. 62. czikk, hogy: ,,Mivel a paraszt-telkeken lakó nemeseknek, sőt nemteleneknek kihalása s az ilyenek utáni örökösödés körül eddig különösen Győrben némely kérdések és nehézségek támadtak," a földesurak örökösödési joga megállapíttatik. .4 város autonómiáját, a polgári lakosság lelett való közigazgatási és törvénykezési hatalmat szintén magukhoz akarták vonni a várkapitánysági tisztviselők. Győr azonban védte jussát s kieszközölte az 1741. 30. tvczikket, mely rendeli, hogy: A várak parancsnokai és azok soltészai (Schultheisz) Győrben és másutt a közigazgatási és törvénykezési ügyekbe való avatkozástól eltiltatnak. .4 bírói ítéletek végrehajtására vonatkozólag is a karok és rendek szentesített határozata ad igazságot a győriek (káptalan) panaszának az 1741. 35. tvczikkben : „Igazságos dolog, hogy a győri lakók azokat, melyek bíróilag elhatároztattak és utólag szerződés közbenjöttével is megállapíttattak, valósággal megadni tartozzanak", ennélfogva ő Felsége elrendeli, hogy a katonai hatóságok a káptalant ily tartozások megvételeben ne akadályozzák. A törvénykezés gyermekkorából. Istenitéletek. Miklós győri főispán idejéből, a tizenharmadik század elejéről fennmaradt irott nyoma egy győri peres esetnek, melyben ordaliával, istenitélettel volt kitűzve a döntés. A nagyváradi lajstrom feljegyzéseiből közli Karvasi Kálmán, hogy Nixa vagy Mixa nevezetű