Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
állott, de a viszálykodó királyi rokonok közé közbeléptek a püspökök, különösen DEZSŐ püspök a ki „csillapító intéseivel, édes beszésaiamon dével csendesité" le a háborúra készülődő rokonokat. Béla fiai és Géza . „ , • , , kibéküiése. között a legidősebb, Géza herczeg, a személyes találkozásra hajlandó lévén, a találkozás közte és a király között Győrött meg is történt és „Szt. Fábián és Sebestyén vértanuk ünnepén Salamon és Géza herczeg Magyarország színe előtt Győrött békét kötöttek." Győr városa ezentúl békét élvezett egy ideig. Az országos nagyobb mozgalmak, háborúk, az ország más részeire vetették hullámaikat. Talán akkor látott mozgalmasabb, de ünnepélyes napokat Győr is, mikor Szt. László király uralkodásának Ország- elején, a király és „Magyarország összes főemberei a szent hegyen" gyűlés Pannon- — Pannonhalmán - - összejöttek, hogy országgyűlést tartsanak. halmán. A mozgalmak nagyobbak, de nem oly ünnepélyesek voltak a keresztes hadak átvonulása alkalmával. 1096. május közepe táján mintegy 15.000 keresztes vonult át Győrön Valter franczia lovag vezetése alatt. Nagyobb bajt ezek nem okoztak, mint legföllebb Keresztes az t ? hogy túlnyomó részben alamizsnára szorultak. A következő járása csa P at > m ég ugyanazon évben, rendetlenebb volt, s Győr környékén talán a városban is - - rabolni kezdett; azért a figyelő Kálmán király Győr alól visszaűzte őket s nem engedte meg az átvonulást. Csak Bouillon Gottfried rendezett hada mehetett ezután át Kálmán király idejében. Két ízben mentek át még Győrön a keresztes hadak s utóbb már Magyarországon is népszerű lett a keresztes hadmenetek eszméje. Sőt épen győriek voltak azok — legalább jelentékeny számban kik legelőször indultak fegyveresen a Szentföldre. Midőn 1189. Csák Barbarossa Frigyes császár a szentföldi hadjáratra indult, Csák igt on. Tjg ron a kk or j győri püspök 2000 magyar lovassal csatlakozott a császár seregéhez. Azonban sem a püspök, sem kísérete nem jutott a Szentföldre. A németek a Balkán félszigeten Izsák görög császár — III. Béla királynak veje - - ellen ellenségkép léptek fel, amiért Béla parancsot küldött a magyarok után, hogy térjenek vissza. A püspök és kísérete Drinápoly környékéről vissza is tért, csak három magyar főispán és társaik folytatták az utat Frigyes császárral. Mikor végre 1217-ben a magyarok keresztes hadjárata történt, Péter püs- péter győri püspök kíséretével azonnal csatlakozott Endre kirakató lyunkhoz. A szentföldi hadjáratban a Tábor-hegyének ostroma áll
