Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

vonatkozásban Győr történetével, mivel a Tábor-hegyi ütközet alkalmával esett el a hadjáratban résztvevő győri püspök is. Győrnek püspökei közül országos nagy szerepet játszott a XIII. századig Miklós püspök, a ki második főpapja volt Győrnek s I. Endre király alatt a kanczellár tisztet viselte. O magyar eredetű Győr volt, elárulják ezt az általa fogalmazott királyi levelek, melyek ^ us ^ uket­latin szövege tele van magyar kifejezésekkel. Kálmán király ide- A tatdr­jében a történetíró Hartvic püspök mint tudós ember tűnt ki. () írta Ja ' as ' meg a király megbízásából Szent István életrajzát, ő járt követségben Szicziliában Roger királynál, kinek leányát, Buzillát, Kálmán király számára feleségül kérte. Az országos csapás, mely 1241-ben IV. Béla alatt a hazára nehezült, Győr városát is enyészettel fenyegette. A Sajó mellett Fri gy es lefolyt ütközetben Győr püspöke, GERGELY, „aki nemes erkölcsű és ' a tudományokban jártas ember vala," szintén a hazáért elvérzettek között volt. Mielőtt azonban a tatár sereg Győrbe érkezett volna, nagy pusztítást tett itt Frigyes ausztriai herczeg. A gonoszlelkű herczeg felhasználta Magyarország lesújtott helyzetét s mialatt a tatárok az ország egyéb részeit pusztították, ő sereget gyűjtött és a Dunántúl pusztítására hozta, hová akkor még a tatárok nem °y ör ff tf eleste* jutottak. Gyor városa ez időben tele volt menekülőkkel, kik az ország különféle vidékeiről jöttek ide a tatárok elől és ezek között még erdélyiek is voltak. Frigyes herczeg hadai Mosony és Sopron megyék elfoglalása után Győr várát támadták meg. A várat ostrommal bevették s az ostrom alatt a várost nagy részben felgyújtották és felégették. Vlssza ~ Frigyesnek eljárásából az látszott, mintha a bomlófélben levő Magyarországon osztozkodni akarna a tatárokkal. Győr várába német őrséget helyezett ; ámde e méltatlan eljárás miatt a vidékbeli nemesség felfegyverkezvén, a várost visszavette s a várat is ostro­molni kezdte. A német őrség makacsul tartotta magát, amiért a magyarok felgyújtották a várat s a németek közül sokan benn­égtek, a többieket pedig felkonczolták. Frigyes herczeg a tatárok elől Ausztriába menekült magyarokon boszulta meg nemtelenűl v- István. magát a kudarcz miatt. Az 1242. évben a tatárok átjöttek a Dunántúlra, megjelentek Győrött is s nyomukat rombolás és pusztulás jelezte ....

Next

/
Oldalképek
Tartalom