Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
5. Az Árpádok alatt V. István haláláig. PÉTER király második rövid uralmát követő zavaros időben a Vatha-féle pogány lázadás dúlta fel az ország békéjét. Győr városa és környéke egészen mentve volt a lázadástól, mert valamint Győr vára az ország védőbástyája volt az ellenség ellen, úgy Győrnek egészen keresztény népe még erősebb védőbástyája volt a keresztény vallásnak és művelődésnek. Győr lakosságának a keresztény vallásban és művelődésben Vaiids, való szilárdságát azon körülmény magyarázza meg, hogy a térímuve ses ' tések itt legkorábban kezdődtek el és így a Vatha-féle lázadáskor már egészen keresztény nevelésű népe volt és az egyházi viszonyok is itt teljesen rendezve voltak ; a győri papság is — valószínűleg - - ekkor már benszülött magyarokból állott, legalább nagyobb részben. Hozzájárult ehhez még az is, hogy mindinkább szaporodott a városban az iparral foglalkozó betelepült idegenek száma, kiket okleveleink vendégek - hospites - névvel jelelnek. Ezek már foglalkozásuknál fogva is állandó lakást tartanak s a békességes életet kedvelik. Az Árpádházi királyok alatt Győr fejlődését nagyon hátráltatták a Németországgal folyt gyakori háborúk. III. Henrik Péter király idejében hűbéri viszonyba hozta Magyarországot Németországhoz. Az ellenhatás I. Endre alatt kitört, de a császár nem 1 Endre könnyen akar lemondani vélt jogairól. 1050-ben kitört a háború s az alatL egymás után következő években háromszor megújult. Az 1051háború végső ütközetei Győr mellett történtek. A stájer határok ütközet íelől betört német seregek Zala és Veszprém megyén át Fehér- Gy ° r lt ° r oj mellett. várig mentek, innen kénytelenek lévén visszafordulni, Győr felé veszik útjukat. Magyar csapatok gyűltek ekkorra már Győrré, hogy a győri folyóknál útjukat állják. Győrből a magyar tábor a Rábcza balpartjára megy s Abdánál ütközik meg a német sereggel. Győr városát erős őrsége mentette meg ez alkalommal a pusztítástól. Győr városa fejedelmi vendégeket fogadott falai között az Fejedeimi 1064. évben. I. Béla király szerencsétlen halála után fiai Lengyel- vende S e • országba menekültek, honnan nemsokára haddal tértek vissza trónfoglaló unokaöcscsük Salamon ellen. A polgárháború küszöbön
