Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

a Boldogasszony templomát. A mai székesegyházban a szentély jobb oldalán a XVIII. századból származó szép falfestmény örökíti meg ama jelenetet, midőn István király a győri székesegyház alapkövét leteszi. A püspöki székhelyül kiválasztott Győr nem maradhatott figyelmen kívül az ország közigazgatási beosztásánál sem. A várispánságok szervezésénél *Győr az egyik várispánság székhelyévé A êy°

ri lőn. A mai Győrmegye területén igen nagy terjedelmű királyi ispÁnság% birtokok feküdtek, melyeknek lakói mint várjobbágyok és várnép a győri várispánsághoz tartoztak, magában Győrött pedig fennállott a régi vár, mely a várispánok székhelye lett. A győri első vár- Az els

° ,. i / , T T ' i ' 1 várispán. ispán nevet nem tudjuk ; némely íromk tevésen a Hedervaryak ősét, Wolfger német grófot említik első várispánul. A várispán helyettese hadügyi dolgokban a hadnagy volt, a törvénykezés terén az udvarbíró (comes curialis), gazdasági ügyekben pedig a várnagy. Győr vára honvédelmi szempontból is jelentős helye volt °y

ör mint . ,, , . ,, o -i»* 1 1 • '1 J.'> hadállási nyugoti Magyarországnak. Mosony felöl az ország belsejébe vezető pont út mellett fekvő Győr hivatva volt arra, hogy a Németország felől gyakran betörő ellenséggel szemben védelmi eszköze legyen az országnak. S csakugyan első királyaink idejében a németekkel gyakran viselt háborúk alatt Győr volt azon hely, hol a hadba induló csapatok összegyülekeztek, vagy épen a döntő ütközetet Győr falai alatt vívták. így mindjárt Szent István alatt, midőn II. Konrád német császár hadai az 1030. évben az országba törtek, Szt. István csapatai Győrnél voltak tömegesen felállítva s a Rába partján kezdték meg a támadást a németek ellen. 1 Súlyosan érezte Győr a háború terheit mindjárt a Szt. István Aba halála után bekövetkezett zavarteljes időben, midőn Péter király csatája elűzetése után Aba Samu uralkodott. III. Henrik német császár 1043. nagy haddal támadta meg Aba Samu királyunkat és a király Győrnél központosította seregeit. A győztes ellenség a csata után ostrom alá vette a győri várat ; Győr a német haderőnek ellen nem állhatván, önkényt meghódolt és így a leromboltatást ugyan kikerülte, de nem kerülhette ki a kiraboltatást, mert a németek a Győrbe hozott királyi kincseket mind lefoglalták és a várost kirabolták.