Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

Mária Terézia uralkodása alatt. 1741. 30. czikk. A várak parancsnokai és azok soltészai (Schultheisz) Győrben és másutt a közigazgatási és törvénykezési ügyekbe való avatkozástól eltiltatnak. 1741. 35. czikk. „Igazságos dolog, hogy a győri lakók azokat, melyek bíróilag elhatároztattak és utólag szerződés közbenjöttével is megállapíttattak, valósággal megadni tartozzanak", ennélfogva ő Felsége elrendeli, hogy a katonai hatóságok a káptalant ily tartozások megvételében ne akadályozzák. 1751. 27. czikk. „Minekutánna ő Felsége az érdem és közhasznosság tekintetéből Győr, Komárom, Újvidék és Zombor városokat a többi szabad királyi városok sorába kegyelmesen bevette, az ország karai és rendéi is azokat a többi szabad királyi városok közé üléssel és szavazattal befoglalják." II. Lipót uralkodása alatt. 1791. 67. czikk. Dorffner Jakab, Győr város követe, a sérelmeket tárgyaló bizottságnak tagjául küldetik ki. I. Ferencz alatt. 1807. 6. czikk. „Hogy a gabnakereskedés, melynek külföldre kivitele Magyarországnak s csatolt részeinek és az egész birodalomnak nagy hasznával van egybekötve, minden lehető biztosságát megnyerje, ő sz. Felsége a karokat és rendeket kegyelmesen biztosítani méltóztatott, hogy: 1. §. A gabna kivitele az állam terhes okai nélkül, melyek azt beállítani javallnák, soha se fog megtiltatni. Sőt rendelkezni fog, hogy a határbeli kivitelen, az útak és hidak használatára állított vámokon és réveken kívül semmi díjjal ne terheltessenek."