Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

1807. 7. czikk. Hasonlóképen a borok kiviteléről. 1808. 7. czikk. Megörökítvén azok neveit, kik a Ludovika magyar katonai akadémia alapításához nagyobb összegekkel járultak, a névsorban találjuk a következő győri neveket : Balogh Sándor kanonok s győri káptalani követ 2000 frt. Györgyi Pál kir. tan., Győr megye alispána és követe 1000 frt. Vásonkői gr. Zieh}/- Károly v. b. t. tan., értekezleti min. Győrm. főisp. 8000 frt. Vilt József győri püspök 3000 frt. (A magyar nemzeti múzeum létesítésére az 1827 35. tezikk szerint Győr megye 1824 frt 49 krt, Győr város 1131 frtot ajánlottak fel készpénzben.) V. Ferdinand alatt. 1832. 5. czikk. A jobbágytelkek állományáról. Győrmegyében 3 osztályt szab e törvény, az 1 osztályban 20 hold, a 2-ikban 22, a 3-ikban 24 hold szántóföld s 6—10 kaszás rétben állapítja meg a jobbágytelki külső állományt. 1840. 15. czikk. Váltó-törvényszékek állíttatván, Győr a pozsonyi hatásköre alá osztatott be. 1848. 5. czikk. Az orszgy. követek népképviselet alapján való választása kimondatván, meg lett állapítva, hogy Győr város 1 követet küld, Győrmegye 3-at. 1848. 23. czikk. A szabad királyi városokról.