Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

A tűztorony. Bastyatéglák. Legáttekinthetőbb s legvilágosabb az 1617-ik évi. A befejezés felé közelgő század folyamán ezeken a nyomokon épült ki a város, a mult század utolsó évtizede még egy toronynyal ékesítette a falakat, a fehérvári kapu fölé emelt tűztoronynyal (1792-ben), mely épen száz évet élt. A 30 öl magas torony sánczerődök köveiből 1792-ben épült TOLLNER építész vezetése alatt, a toronykapu ivezete nyílt átjárást képezett a Bel- és Ferdinánd város közt, a torony alsó épülete árvaházul szolgált, felső helyiségeiben pedig a toronyőr tartózkodott, ki ébrenlétéről régente negyedóránként négy irányban hangoztatott trombitaszóval adott jelt. A torony karzatáról nemcsak az egész városra, és a vidékre nyílt tiszta áttekintés, de kedvező körülmények közt Pozsony vára és a bécsi havas (Schneeberg) is kivehető volt róla. Győrvárd s középkori bástyatéglából keveset őriztek meg a lebontások alkalmával. A Miksa király korából való téglákon, milyenek a bécsi kapu mellett állott bástyából kerültek elő, csat, kereszt, vagy forgantyú kerül elő évszám nélkül. Leggyakoribb téglák az ily jegyűek es (Raymund Graf Von Montecuccoli >. (Siegbert General Graf Von Heiszter.) A tűztorony (fehérvári kapu) lebontása alkalmával ilyen téglákat találtunk : R; G. V. M. 1673 szobrok, E korból eredő szobor-emlékműve csak kettő van a városnak : emiekek. ft s

z

éehenyi-téren levő Mária-szobor, melyet KOLLONICS püspök emeltetett 1686-ban Budavárának a törököktől történt visszavétele emlékére. (E harczban a győri hajdúk különösen kitüntették magukat, Petneházy, ki első volt zászlóval Buda falán, szintén a győri hajdúk egyike volt.) A szobor magassága 8 öl, Mária egy karcsú márványoszlop tetején áll, alul kőkorlát, négy sarkán szentek szobrával. A másik a káptalandomb tövén a Duna-utczánál álló