Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
es a varos. A vár fel szerelése. szerint a belső vár megerősítését, kivül pedig az árkok és palánkok befejezését. A tanácskozásokat megzavarta a török közeledésének híre. Erre lázas gyorsasággal folytatták az árkok és palánkok befejezését. GÁL Ádám várkapitány felszólítja Győrmegyét a király nevében, A megye hogy az őrség számára szolgáltasson ő is fát (eddig csak a városi polgárság szolgáltatta) s a palánk besározására állítson embereket. Az alispán azt felelte, hogy a megye legfölebb egy szekér fát adhat falunként, a palánk sározására pedig a közmunkát megtagadta. Gál emiatt az alispán megbüntetését sürgette, annál inkább is, mert még Pozsony és Mosonymegye is hozzájárult a munkához. Hadiszerek tekintetében e korszak alatt gyöngén állt a győri vár. Egy 1557-ik évi lajstrom szerint a szertárban 26 kisebb-nagyobb ágyú (Y 2 —6 fontos golyókkal), 10 nagyobb és 250 kisebb szakállas puska, 200 nagy vasgolyó (Szigetvárba küldendők), 4552 várágyúba való golyó, 287 mázsa puskapor az ágyúkhoz, 62 mázsa a puskákhoz, 113 mázsa ólom, 626 kötés gyújtó kanócz, lándzsák, szurok, olaj, 1024 kerékkészülékkel ellátott rohamfazék, 200 darab tüzesíthető nyíl stb volt. A lakosság ezidőben tiszta magyar volt, száma 4—5000 lehetett ; a mohácsi vész után következő idők zavaraiban sokat vesztett a város. Ipara jelentékenyen emelkedett, amennyiben a polgári osztály ekkor már erős volt, kereskedelmileg azonban a várvédelem munkái közben alászállott. Székesfehérvár megvétele után Győr hadi és Bécset védő jelentősége emelkedik s az országgyűlés sürgetésére az ország két főkapitányságra oszlik. Egyik a felvidéken és a tiszai részeken, a másik a Dunántúlon parancsnokol s ez utóbbi székhelye Győr lett. Az 1558-iki 8 éves békekötés elég időt engedett Ferdinándnak, hogy régi tervét, Győrnek elsőrendű erőddé való kiépítését, megvalósíthassa. Á nagy SALM Egon gróf a győri főkapitány, THANHAUSER György hadierodiei vck tanácsos és FARABOSO Péter kir. építőmester voltak a király biztosai, kiknek jelentése alapján, miután BENIGNO Ferencz is átvizsgálta a terveket és munkákat, a király elrendelte a nagyszerű erődítések készítését. A várost mély árokkal húzták körül, melyekből a víznek soha sem volt szabad kifogynia, s melyek közepén 3—4 öl széles Lakossáí Ipar. A győri főkapitányság.
