Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.
megállapodás rendesen a zátonyok körül kezdődik, hol a fenékjég képződése nagyobb mérvű. Jelentékeny tényező e tekintetben a hó és folyamellenes szél ; az első kásaszerü sűrűséget kölcsönöz a víznek, míg a szemközt jövő szél a jégmozgást gátolja, s igy a torlódást és tömörülést elősegíti. Vannak egyes esetek, midőn a Duna hátán hó és fenékjég közreműködése nélkül is egy éjen át 1—2" vastagságú jégkéreg képződik és pedig aránylag nem is túlságos alacsony hőmérséknél. Igy történt 1871 december hóban, midőn a hőmérsék két nap alatt -j- o°-ról — 6°-ra szállt alá. Egy éjjel elég volt arra, hogy az emiitett jéghártya képződjék, és 4 nap alatt több mfd. területen megállott a jég. A kedvező körülmények összműködése a jégréteg vastagságát könnyen fölviszi 12 hüvelykre, sőt sekélyes helyeken 18—20 hüvelykre is. A jégut szilárdítására, természetesen azt sem mulasztják el, hogy öntözés által vastagítsák a réteget, melyen az átkelést ellenőrző közegek facövekekkcl jelelik ki a megbízható út határvonalait. Viszont a jég zajlása vagy megállapodása visszahatást gyakorol a hőmérsékre ugy, mint a viz állásra. Igy zajláskor többnyire, — megállapodáskor pedig mindig emelkedik a viz állása, úgyszintén a jég megindulásakor is. A hőmérsék pedig rendesen alászáll, ha a jég megállapodik. A jég megindulása és eltakarodása rendesen -j- 4°. 7 mellett történik, habár — l°. 5-nél is megeshetik. Megyénk sajátos jégviszonyait tekintve, körülményei épen nem mondhatók kedvezőknek, a mennyiben a Dunának sürü szétágazásai míg egyrészről a folyó terjedelmét növelik s ugyanekkor mélységét és folyási sebességét csökkentik, s e tényezők együttesen elősegítik a jégképződését s a mi fő, a jég torlódását és fennakadását. S épen e körülményben fekszik Csilizköznek egyik veszedelme, mely a dunai jégjárás által igen sokat szenved. A leggonoszabb pontot azon erős. de szűk kanyarulat képezi, mely iSzapnál van; itt állapodik meg és torlódik össze elsőben is a jég, melyet a sok ágra szakadt és igy meggyengült vizfolyás nem képes tovább mozdítani. E hullámok tehát csakhamar magasra dagadnak, s vagy átborítják a védtöltést, melynek magassága átalában 3B5' 2" 6"' az adriai tenger szine fölött, tehát csak l 1 /? lábbal több, mint a nyári legmagasabb vizállás (1. ennek változatait fönnebb) ; már pedig a jégtorlódásjóval magasabbra dagaszthatja a Duna vizét. De az sem lehetetlen, hogy a hullámok elszakítják a különben is gyenge alkotású védtöltést,
