Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.

s duló angyalként száguldanak szerte nemcsak Csilizköz, de az egész Csallóköz lapályos téréin, hol a bőszülten rohanó elem nem ritkán hatalmas örvényeket kotor. Ily csapás érte Csallóközt legközelebb 1850-ben, midőn a viz Szapnál a védtöltést 2000 öl hosszúságban áttörte, s ugyanitt közel 20 házat alapjából elsodort. Az 1862-ik évi árviz hasonlókép e ponton talált magának nyilast. Kiváló figyelmet érdemel a Duna mint közlekedési út; e tekintetben azonban épen a megyénk területére eső része emelkedett nem egészen hizelgő hírre. A Dunának u. i. Pozsony és Gönyő közt elnyúló része a folyammedernek helytelen kifejlődése miatt nagyban zsibbasztja azon élénk forgalmat, melynek létesítésére a fejedelmi folyó különben hivatva volna. A ki egyszer gőzhajón főleg alacsony vizállás mellett ezen útat megtette, bizonyára élénken fog visszaemlékezni azon aggodalmakra, melyek közt a sziget-tömkelegek tekervényes uraiból nagy nehezen kibontakozott, ha mégis nem volt kénytelen egy éj et vagy napot vesztegzár alatt tölteni a Duna közepén, hol a roppant számmal körülkóválygó vízimadarak társaságán kívül alig élénkíti egyéb a Robinson-élet néma csendjét. Csakis a legügyesebb kormányos képes e helyeken magát kiismerni, s a hajót fennakadás nélkül keresztül juttatni. Mily hátrányára van ez az üzleti forgalomnak, annak megítélésére csupán azon egy tényt emeljük ki, miszerint azon 40—50 ezer mázsa terhet, melyet alulról Gönyöig 8 —10 uszály-hajón egy gőzös szokott szállítani, innen Bécsig 4—6 gőzhajónak kell tovább juttatni. E hátrányos körülmények, habár kisebb mérvben, de mégis lankasztólag hatnak a kisebb evezős hajók közlekedésére is. A jégviszonyok természetesen a téli időszakra beszüntetik a vizi út használatát ; igy a Dunán december 15-től február 15-ig szoktak a gőzhajók rendesen szünetelni. Oly óriási víztömeg — mint a Duna — bizonyára nagy mérvben visszahat a partvidék talajvizének viszonyára is. E visszahatást igen elősegíti megyénk partvidékeinek, illetőleg földrétegeinek laza alkotása, melyen a talaj viz nagy könnyűséggel halolhat keresztül. A talajvíz magassága átalában megegyez a folyam közép vízállásával, habár olykor e fölé is emelkedhetik. Valamint tehát a folyam vizállása, ugy ingadozik a talajvíz magassága is; mely körülmény világosan jelzi e két tényezőnek benső összefüggését, mely főleg két ellentétes irányú áramlásban nyilvánul ; ha u. i. a folyam vize dagad s felszíne a talajviz szine fölé emelkedik, akkor a viz a folyam felől szivárog