Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Helyrajzok — Fehér Ipolytól

1754-ben kiadott füzetkében ismerteti, azt állítja, hogy a köpeny csak 1543-ban került a fehérvári egyház kincstárából Bécsbe, midőn t. i. Fehérvár oly kikötéssel adatott át Szulejmannak, hogy a városban levő német és olasz katonák minden málhájokkal szabadon távozhassanak, kik bizonyára gondoskodtak arról is, hogy a szent emlék ne kerüljön pogány kézre. Ezen idő óta egészen elfeledve hevert a palást a császári kincstárban, mig azt Mária-Terézia a pannonhalmi főnionostornak ajándékozá. A rendnek 1756-ban történt feloszlatásakor Somogyi Dániel főapát és a rendtagok a palástot még egyszer a kegyelet csókjaival illetve átadták Szili János szombathelyi püspöknek, oly kikötéssel, hogy a rendnek bármikor bekövetkezendő visszaállíttatása esetében a köpeny ismét Pannonhalma birtokába szálljon. Igy történt. 1804-ben vette át Nóvák Krizosztom a visszaállított rendnek főapátja e drága emléket Szili János unokájától, Eölbei János szombathelyi kanonoktól. Végre építészeti tekintetben igen érdekes a főmonostor étterme, melynek emeletmagasságu falait művészien alakított dombor ékítmények, szabad mezőit és magasztos hajlású boltivezetét freskó-festmények borítják. Oldalain kecsesen idomított falkeretekbe foglalva következő 6 nagy kép látható: a kereszten szomjúhozó Üdvözítőt a római katona ecettel kínálja; Krisztust 40 napi böjt után a sátán kisérti ; Dániel prófétát az oroszlán veremben Habakuk próféta táplálja; Balthazar babilon király vacsorája; Heródes lakomáján szt. János fejvétele; szt. Benedek áldása a méregpoharat ketté repeszti. Magasabb sorban magyar királyok mellképei, az ajtó fölött szt. Benedek, 4 sarkon az evangélisták képei. Az ablakmélyedések kisebb mezőit klasszikus gondolatú allegóriái képek és emblémák töltik ki; ilyenek a fiai előtt repülő sas „monstrat tolerare labores" felirattal; tükör „reddo cuique suum" körirattal; hordó, mely abroncsait elpattantotta és borát kifolyatja „libertate perit" felirással stb. E futó áttekintés után hagyjuk el a főmonostor belsejét, s nézzünk körül a festői szabadban. Az egész épületet megkerülhetjük a vár-sétány árnyas fasorai között, honnan jutalmazó kilátás kínálkozik a terjedelmes látkör véghatáráig. A délre eső középső és legmagasabb domb tetején három magas kőkereszt és a bánkódó anya és tanítvány 2 szobra emlékeztet az Üdvözítő kínszenvedésére; e kálváriát Sajg-hó Benedek főapát emelé 1724-ben, Bimelyi Mihály főapát pedig 186Í5-ban megujíttatá. A harmadik domb lejtőit parkszerűen rendezett bokrok, lombos