Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Helyrajzok — Fehér Ipolytól

fák borítják ; magaslatára kényelmes ut és lépcsőzet vezet; tetején az ízletes külsejű Bol dogasszony-kápolna áll, csinos alakítású homlokzatával a főmonostor felé fordulva. E kápolnát Göncz Coelestin főapát építtette 1720 körül, Sajghó Benedek főapát pedig szép oltárokkal ékesítette. Uj diszbe öltözött e kies fekvésű kápolna belseje az 50-es években, midőn főleg néhány rendtagnak kegyeletes buzgalma a régi elhagyatottság korhadt emlékei helyébe dúsaranyozásu oltárokat, választékos tárgyú olajfestményeket állított; 1865-ben a külső is hozzá idomult a belső csínhoz. Főoltárképe Mária mennybemenetelét, a mellék oltároké Urunk feltámadását és szt. Benedek halálát tanítványainak karjai között — tárgyazza. Az oldalfalakon a szt. keresztút olajfestményü képei vonulnak végig. E kápolnában tartatik meg a bold. Szűz májusi tisztelete, nemkülönben nagy böjti vasárnapokon a kereszt-uti ájtatosság. A kápolna alatt terjed el a főmonostornak bár egyszerűen, de tiszta csinnel tartott sírboltja, melynek néma ivei alatt feliratos táblák jelzik azoknak nevét és életkorát, kik ott aluszszák örök álmukat. A kápolna körül egykor temető volt ; a domb szabályozása alkalmával (1865.) felszínre került sok csontmaradvány a domb tövében ásott 3 sírba lőn összegyűjtve, s fölöttük csinos síremlék emelkedett ily felírással : „Az itt nyugvó szt.-mártoni híveknek boldog feltámadást." Pannonhalma keleti lejtőjén a főmonostor szépen rendezett parkja terül el ; kanyargó utait kisebb csoportokba foglalt berkek, ligetek tarkítják, melyeknek természetes keretében más és más pontról tárul fel a főmonostor látképe ; a park közepét árnyas erdőcske foglalja el, melynek a madarak tarka csevegése, és a virágcsoportok gazdag szinkeveréke ritka kellemet kölcsönöz. Lombos fák közé ékelt csinos kertész lak, műizléssel berendezett üvegház, tekepályával egybekapcsolt gloriettek, az ugró kútnak magosra szökellő vízsugara, rózsaligetnek minden színárnyalatban feslő ezernyi bimbói stb., mind oly tényezők, melyek a kertnek festői varázst kölcsönöznek. Hédervár. A nemzeti kegyelet köteles adóját rójuk le akkor, midőn ismételve visszatérünk azon pontokra, melyekben manap is a nagy ősök tiszteletes emlékeit birjuk. A honalapítás korába nyúlik vissza a hazafias érdemeknek azon láncolata, mely a Héderváriak ősi fészkéből századokon át napjainkig felsarjadzott. A harcias vitézség, az államférfiúi