Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Egyházi és vallási állapot a múltban

a városban kiválóan nagy, míg a megyére nézve az kevésbé mondható; végre ha a várost és a megyét együttvéve veszszük tekintetbe, úgy az egész népességnek 5-16%-át teszik, vagyis minden 19-36 lélekre egy zsidó esik. A győri és győr-szigeti egyesült izr. hitközség múltjára vonatkozólag igen kevés adat volt fellelhető. Egyebek közt érdekes a szigeti hitközség által a győri püspökséggel — mint földesurasággal 1791-ben kötött azon szerződés, mely 30 családnak Győr-Szigetben lakási jogot biztosít, ezeket a püspökség védelme alá veszi, nekik imaházat, temetőt és szabad kereskedést engedélyez ; tiltva van a zsidóknak a püspökségbeleegyezése nélkül az említett 30 családon túl számukat szaporítani, idegen zsidókat befogadni és 3 napon túl maguknál tartani ; a zsidók külön birót nyernek, ki a maguk közt vagy zsidó és keresztény közt támadt kisebb ügyeket elintézi ; mindezen engedményekért a hitközség évenkint 200 frtot fizet a püspökségnek. E szerződés csak 6 évre szólt, de 1797-ben a következő 6 évre lőn megújítva. Érdekes továbbá ezzel kapcsolatban azon emlékirat, mely a győrujvárosi uj templomnak 1870, szept. 15-én történt zárkő letételénél a zárkő üregébe helyeztetett. Ide iktatjuk ezen okmány néhány pontját : „A Győr-Szigetban lakó zsidók a XVIII. században községgé alakulván, ez az 1840-ik évi 19. t, c. életbeléptetéséig szerződések mellett a földesuraság oltalma alatt állt, és ez idő alatt mindazon községi intézményeket életbe léptette, melyeket községi létele és tagjai számának folytonos szaporodása szükségessé tett; így imaházát 1795-ben építette." „A szabad lakási engedélynek országgyűlési törvényesítése után rövid idővel zsidók már Győrvárosában is kezdtek megtelepedni, és ezek 1843-ban külön községgé tömörültek, mely község az 1851-ik év június 18-ik napjáig fennállván, e napon a győr-szigeti izraelita hitközséggel szorosan egyesült." „Ezen egyesült hitközség az ifjúság oktatására szánt iskolákat részben, — úgy a város területén lakó tagjai számára az imaházat bérelt helyiségekben tartotta, — míglen a kor kivánalmai szerint való célszerű iskolai helyiségek iránt élénkült szükségérzet és a községi tagoknak, — főkép a város területén tapasztalt szaporodása egy iskolaés templom-épület emelésének eszméjét csakhamar érlelésre hozta." „A községi képviselet kebelében 1868-ban hozott határozat következtében a telek, melyen ezen épületcsoport áll, Győrváros hatóságától megvétetvén, a községi tagoknak gazdag adakozások, kamat nélkül való kölcsönnyújtások és a jegyzett templomszékeknek előre megfizetése