Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Adatok a megyében született vagy működött közszereplésü férfiak életrajzához. — Dr. Röszler Istvántól

által tettlegesített áldozatkészsége, egyetemben a hitközség pénzkészleteivel és a győri takarékpénztárból nyert tetemesebb kölcsönnel, — az építkezés mihamarabbi megkezdését lehetségesítette." „Az építési tervekre pályázat nyittatván, az első díjban az részeäittetett, melyet Benkő Károly budai építész készített, és ezen terv uémely csekély módosításokkal el is fogadtatott." „Az építésnek keresztülvitele Fraenkl Vilmos bécsi építészre, mint vállalkozóra bízatván, az építés 1868, nov. 9-ik napján megkezdetett, míg az 1869-ik évi okt. 15-én az iskolai épületek ünnepélyes módon a használatnak átadattak, a templom építése pedig és felszerelése i mai ünnepélyes zárkő lefektetés által nyeri befejezését." „Az összes építés a hitközségnek 160 ezer o. é. frtnyi költségébe került, melynek előszerzése és egyátalán az építkezés előmozdítása körül főérdemeket szerzett magának a hitközségi elöljáróság." Adatok a megyében született vagy működött közszereplésit férfiak életrajzához. *) Dr. Eöszler Istvántól. Vizsgálni népek, nemzetek szellemtevékenységét, — szólani azok szellemterményeiről : a történelemnek tán leghálásabb feladata, legmegnyugtatóbb része. Megőrizni azoknak emlékét, kik mint a tudomány és művészet avatottjai, vagy az anyagi érdekek előharcosai szóval és tettel, tollal vagy karddal munkálnak a nemzeti tökélyesedés, a cultura épületén : öntisztelő kötelesség. Ily gondolatok között adjuk át a jelen életrajz-gyűjteményt, helyesebben : vázlatot, adalékul irodalom- s cultur-történetünkhöz. Adatainkat három csoportba foglaljuk; elősoroljuk u. i. 1. azokat, kik megyénkben születtek; 2. kik megyénkben működvén irodalmi, művészeti, tudományos vagy egyéb társadalmi téren nyertek nevet ; s végre 3. kik mint tanulók Győrött nyerték kiképeztetésöket. I. A megye szülöttei. Abday AsztriJc, bencés tanár, sz. Győrött 1842,munkája: „Etapopa". Acs Mihály, ág. v. hitszónok, szül. Győrött, föllépett 1669. Több mmkát írt; egyebek között: „Boldog halálnak szekere." Argent. 1700. *) Kutfök : Ferenczy J. és Danielik J. „Magyar írók" Pest, 1856/8. Hrawvszky György: „Győrmegyei írók" stb. „Tud, Gyűjtemény." 1820. III. k. Fejér: ,Nagy Győr Jelességei." „Tud. Gy.* 1820. IV. — továbbá a szövegben id. helyek és