Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem
az Tjjszásziak birták (megyei lvt.). 1525-ben Hédervári István i vett itt néhány telket (Héderv. lvt, V. csom. 21.). A XVII. század elején több birtokosa 3 évi adó és minden szol gálmány elengedése mellett települőket édesgetett bele, s így meg i népesült (megyei lvt. I. jkv.). 1619-ben — a kapuk száma: 7 1 / 2 utá itélve — már legvagyonosabb faluja volt megyénknek. 1624-ben és következő években Halil aga spahiának adózott. 1641-ben Rumy, Ba lásfy, Angrano, Eölbey és Kutassy családok birták (megy. lvt.). 1647 ben, midőn Kónyt a török portyázok feldúlták, néhány menekül kónyi embert a szemerei helység befogadott, miért is 17 tallérra let sarcolva (megy. lvt. és Tört. tár. VII.). 1649-ben Mehmet aga adóztatta 1688-ban azon 17 helység egyike volt, mely prot. pappal és templom mal birt. A Bécs ostromára tódult török tábor Szemerét is elpusztította s ezen utolsó török hadjárat után lassan népesült meg. 1744-ben vizsgálatot rendelt a megye az iránt, vájjon a koroncó csata alatt elpusztult Szemerét kik szállották meg? A vizsgálatbé kiderült, hogy ekkor első megszállója nemes Csupor György atyja voll lakói pedig reformátusok voltak (megy. lvt. 1744. és 1746.). 1748-bai megyei határozat a protestánsok templomát a katholikusoknak adta ál kik ezt ma is bírják. Később ismét építettek a ref. hívek temlomot a alsó falu végén; a jelenlegit pedig a Koboz család emelte újabb időben 1849-ben Kupa ezredes parancsnoksága alatt a Pöltenberg-fél hadtestből egy hadosztály a szemerei falu fölött megütközött a császár seregekkel Simpsen tábornok ellen. A magyar csapatok Győr alá húzód tak június 29-kén, a császáriak pedig Tényőnél mentek át a sokoró hegyláncon, mely alkalommal a császáriak Szemerét kirabolták. Szent-Pál puszta, Szemerétől éjszakra; hajdan falu volt, s azoi tér—hol a helység állott,ma is „faluhelyi" dűlőnek hivatik. Hihetőleí a tatárok által pusztult el, mert 1457-ben már mint a győri káptalai birtokaihoz tartozott puszta-hely említtetik. Szerecsen, Veszprém-megyével határos magyar-német falu, bá. ez utóbbiak kivétel nélkül birják nyelvünket. Horváth István történetbuvárunk Szerecsen nevét egykori izmaölita (saracén) vagyis szerecsen települőktől származtatja (Pest sz. kir város Offen nevéről, 23. lap. 52. jegyz.). Részünkről e nézetet nem osztjuk; 1206-ban a falu nevét S c i s-nek, majd S y c s-, S c e c s- és Sid-nel olvassuk, 1256-ban már Zerechyn néven is említtetik (Fejér Gy. C. D. IV. 2. 400.).
