Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem
A török világban mint enyingi Török István pápai várához tartott helységről olvasunk. Az 1619-ik évi kapuösszeirásban mint Nyáry tl 3 y, portás faluja vétetett adó alá. Török ura Saban aga Bethlen ábor hadai mellé rendeltetvén, a morva határokon portyázás közben veszett ; utóda Hosman Cseri basa lett. De birtak itt más keresztény ak is; így megyei levéltárunk szerint 1626-ban Hatos Bálint, 1627-ben Póznán nemből eredt szerecheni Zeghy György és Katalin említtetk mint birtokosok. Az 1642-ki sérelmi jegyzőkönyvre Szerecsenből ?áky László gr. jobbágyai lettek kihallgatva. 1663-ban Eszterházy 3renc gr. mint szerecseni földesúr e község adójának leszállításáért lyamodott ; a tett jelentés szerint ekkor a falut 7 egész —, 3 fél telkes 1 zsellér jobbágy lakta, kik — neveik hangzása után Ítélve, mind agyarok voltak. 1671-ben itt ref. pap, templom és iskola volt. Ezen ő óta folytonosan Eszterházy-birtok, s ma is a pápai uradalomhoz rtozik. A falu régi pecsétjének körirata : „S e r e c e n i. fa Ív. p e c i t i e. r 02.", beik őrében sarló, 3 búzakalász és 1 ekevas. Tényő, magyar falu a sokorói hegyek között, teknő alakú völgyin. *) A falu és a hegy-község külön birót és elöljáróságot tart. Tényő igen régi birtoka a pannonhalmi apátságnak ; midőn IV. íla" az apátsági javakat megerősítette, Thuno praediumban annak ámos szolgái voltak; ugyanekkor Thunoval Kendy majorság is táros volt, miről jelenleg már legkevesebb tájékozást sem birunk. !58-ban Elias sz. Jakabról címzett zselizi apát, nemkülönben Csécsényi onrád és ennek unokája György — mint az említett apátság kegyurai ^nyőn 2 ekényi erdőt és 1 ekényi szántóföldet követeltek Favus ent-mártoni apáttól ; az idevonatkozó oklevél annyiban nevezetes, ert igazolja, hogy Tényő is az előszázadokban közbirtokosság volt, s Chechen nemzetség is birt határában, továbbá hogy Szemere felől, — d most a „boglyas" és „s á r h e gy" emelkedik, — Apáthy nevű ajorság volt (Árph. új Okmt II. 309 — 319.). A XVI. században T h y n e n pusztát, mely a falu határa mellett lott, berzenczei Bornemisza János birta, de vájjon egészen, vagy ínyad részben? — azt nem tudjuk. Zápolya János király Esztergomin 1528-ban kelt levelében szarvaskendi ós óvári Sibrik Osvaldnak *) A helység »taborhely« nevű dűlőjén — hagyomány szerint — az első igyarok táboroztak, a »várhely«-en pedig valaha erősség állott. írott emlék yikről sem tanúskodik. Györmegye én város egyet, leírása. t X r l
