Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Szent-Iván, magyar-horvát falu. Szent-Iván az újabb helységek egyike ; közelében -— a K.-Duna lé hajdan Urunkang, U r i g á n, majd Szent-István nevezetű du állott (Fejér Gy.: C. D. III. 1. 358.). 1254-ben Opour Sándor fiai rukang majorság — villa — felét a szent-mártoni egyháznak eladták i. o. VII. 4. és Czinár M.: Monast, I. 79.). 1266-ban IV. Béla megerősíti pannonhalmi apátságnak Urukangra vonatkozó okmányait (Árph. kmt.

III. 132.). Urukang hihetőleg még a tatárjárás alatt elpusztult1594-ben Győr ostroma alatt a török tábor nagy része a szentráni és a szomszéd szent-vidi határokban terült el ; a „1 i k ó es o k"-nak evezett gödröket és felhányt halmokat, melyek itt máig láthatók, a agyomány a török tábor maradványainak tartja *•). Folytonosan kóbooltak itt a török és keresztény hadak váltakozva, s ez okból senki sem lert itt állandóan megtelepülni; nem is olvasunk megyei levéltárunkon 1666-ig Szent-Ivánról. 1699-ben Lendvay Piacid pannonhalmi főapát reform, vallású lorvátokat hozott a helységbe, kik predicátort is tartottak (Magy. tört. ár. VII. 87. — Pannonhalmi és megyei lvt.). **) A lakosság szelleme ma már teljesen magyaros; isteni szolgálatát isztán magyarul tartja, az iskolában szintén csak így tanul ; a fiatalabb íemzedék már épen nem bírja a horvát nyelvet, de az öregek közt lines, ki ne beszélne tisztán magyarul. Csupán a népviselet hordja még nagán a sajátos jelleget, melylyel e helység egyedül áll megyénkben. Puszták és pusztult helyek: Andrásvára, Szent-Iván határában Győr erősségét képezte. Kis lombon 8 szögletes körsánc közepében állott ; romjai néhány évtized dőtt még láthatók voltak. Mikor épült? azt meg nem mondhatjuk; az 1613-ki megyei közgyűlés csak kijavíttatását rendelte el. Heese, hajdan Hegce és Heche, Szent-Iván és Kis-Megyer közé eső puszta, Győrtől keletre 1172-ben Konrád III. István király *) Mások a gödrökben és halmokban az avar-sáncok maradványait látják. — Lásd a „megye kültörténetét" 469. lapon. — Szerk. **) Nem volt ugyan alkalmunk a szerző által idézett kútfőket mind felütni, azért is állítását változatlanul adjuk, de nem hallgathatjuk el a fölött táplált kételyünket; 1672-ben u. i. Szt-Iván lakossága már protestáns volt, mert ez évben a fehérvári basa inti Gencsi főapátot, hogy ne kényszerítse a prot. lakókat a kath. vallásra áttérni; továbbá azt is tudjuk az éltesebb korú lakosoktól, hogy elődeik a mult században (1718) települtek át Kimle mosonymegyei horvát faluból és katholikusok voltak, míg a falu eredeti lakói voltak protestánsok és magyarok, kik csak azon feltétel alatt maradhattak helyükön, ha a kath. vallásra áttérnek; de végre ismert dolog, hogy a horvátok mindenütt átalában tisztán hatholikusok. — Szèrk.