Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

1351-ben Miklós nádor a „király-szék"-nél GyÖr mellett tartott írvényszéken Nagy Pált a királyi kulcsárok mesterét, ki a tarjáni írföldekből adományt nyert, — a bakonybéli apátságtól elfoglalt bir•krészek visszabocsátására Ítélte (Fejér Gy.: CD. IX. 2. 116.). 1252-ben V. Béla a thuróci prépostságnak szőlőket és szőlőmüvelőket ajándéko)tt Tarjánon (u. o. VII. 5. 294.). 1258-ban a pannonhalmi apát bizonyig-levelet adott a bakonybéli apát és a Tarján helységben lakó várSpek közt történt földosztályról (Árph. új Okmt. II. 313.). 1352-ben .-Lajos Nagy Pál mesternek tarjáni birtokába való bevezetését elreneli (lásd fönnebb Écsnól). Az oklevél két Tarjannak létezéséről tanúsodik (Hazai Okmt. 90—98.). 1453-ban V. László király Giczy Albertet a Gergely miszói püspök bakonybéli apát tarjáni birtokain elkövetett hatalmaskodásért megirságolta (Hazai Okmt. IV. 375.). 1516-ban Csajtay Bálint deák birt több jobbágy-helyet. A mohácsi ész után Tarján is elpusztult. 1617-ben Hathalmy Sándor veszprémi )vas kapitány birta. Később egész Tarjánt a pannonhalmi főapátság irtokában találjuk (Ráth K.: Magyar t. t. VII. 23.). Ravazd és Péterd között terül el a „hármas-tarjani" határ, íelyből némelyek tévesen következtetik Nagy- és Kis-Tarjánon kivül gy harmadik Tarjámnak létezését; a hármas-határ már az 1352-ki klevélben is előjön. A tarjáni pusztán — a majorság szomszédságában fakad a Pánzsare *), mely okleveleinkben Pannosa, vagy Sabaria forrása név Iatt gyakran említtetik, s mely vizét főleg Ravazd alatt a„Béla: ú t"-ból növeli. E kútból — fons sacer — ivott Árpád és tábora, Lemkülönben a tatárok elől menekülő IV. Béla, kitől nevét is nyerte. Cnnek emlékét őrzé azon felirat, melyet a pannonhalmi főapátság a forrás ölé emelt kis épületre illesztett: „Fons hic Pannosus Belae [uondam quarto Hungáriáé Regi degu status et pro>atus, sed vetustate prope corruptus BeneVoLa saCri Montis Pannóniáé proVIDentia pVriore sCatVrlt .q Va." A mult évtizedekben eltűnt táblát a jelenlegi főapát úr legközeebb megújíttatá és előbbi latin feliratához még ezt csatolta: „Itt jihent meg IV. Béla király — 1241.". *) Lásd ^Természeti viszonyok, — Vizrajz« 73-ik lapon. Szerk.