Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem
2jet öltöttek. E telepedés korát nyomozni, hiu törekvés. Ariadne fona.•a volna szükségünk, mely az ősidők homályában folyton kölsködő népek tömkelegében bizton vezéreljen ; Clio vésőjének gyér és tes értékű följegyzései mellett egyedül szórványos régészeti leletek — e néma tanuk — szolgálhatnak kalauzokul nyomozásaink >zben. Győr- és a szomszéd megyék területén talált kőkorszaki leletek, u. , durva cserép-edények, kő- és csont-fegyverek, s egyéb eszközök arról nuskodnak, hogy megyénk már ősidőktől fogva lakott volt. l ) Egyrész1 a haldús Duna s mellékfolyói — másrészről a Bakony erdőkoszoruzta ágazásai, teljesen alkalmas tényezők voltak a cultura alacsony kán álló, halászat- és vadászattal foglalkozó őslakók szükségleteinek elégítésére. Ugyancsak a leletekből 2 ) látjuk azt is, hogy e lakosság a unamellék egyéb népeivel a művelődés terén egyenlő lépést tartott ; mműveit maga készítette, mert ón-és rézötvénye különbözik a rómaidétól. Megyénk őslakói alig voltak kelták ; Balbi és Maltebrun ethno•ahpiai rajzában a pelasg nyelvcsalád thrák-illyr ágát helyezi Európa íleti részére, a kelták által lakott Noricumtól kezdve a Duna torjlatáig 3 ). Herodot idejében a Duna mentében letelepedett népek közöl már merték az illyreket; Strabo 4 ) és Appianus 5 ) a paeon-, anthar-, japodi triballokat illyr törzseknek mondják és a beköltözött keltáktól szorosan megkülönböztetik. Azon körülmény, hogy a kelták betörése yugotról keleti irányban történt, szintén arról tanúskodik, hogy a •una völgye más néprajok által már korában meg volt szállva. Justinus keltákról értekezvén G ) irja, hogy midőn Galliából ide becsaptak, üámos vadnépre találván, csak ezeknek meghódítása után tehették íjátukká székeiket; innét következtethetjük tehát, hogy az illyrek — a tán nem is eredeti, de a mennyire ismereteink terjednek, — a Duna téliekének, következőleg megyénknek is legrégibb lakosai voltak. 7 ) ') Lasd a „Régészet" rovatában : Őskort 257. lapon. Szerk. 2 ) Archaeologiai közlemények II. fűz. 38, 41, 44.1. 3 ) Cantu: Világtörténelem I. köt. 300, 324. 1. *) Geograph, lib. VIL a ) Liber Illyr. 6 ) Justinus: Trogi Pompeji abbreviator lib. XXIV. C. IV. 7 ) Czech : „A győri vidék legrégibb időben s a rómaiak alatt" magy. tud. társvk. 315. 1.
