Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Hason véleményben vannak a szláv irók : Nestor és Safaryk

1

); ez utób szerint a Duna mentében lakó szlávok a kelták által a Kárpátok kö; szoríttattak. A kútfők mély hallgatása ez ősidőkről a kelták felléptével szüni meg. Kr. e. 590-ik év táján a galliai kelták két hatalmas rajban költői tek ki túlnépesedett hazájokból ; egyik Belloves vezérlete alatt a m Itáliába, a másik pedig Sigoves által vezetve a Rajnán át a Dunamellél nek utóbb Pannónia nevezetű tartománya ellen intézte rohamát. Vér< harcokban legyőzve az itt székelő illyreket, állandóan meg is telepec tek, miként azt a kelta éremleletek is tanúsítják 2

). Nagy-Sándor kor£ ban már a Duna és Száva között eső földterületet hatalmuk alá hajtó

1 ták, folytonos harcokkal gyötörve szomszédaikat, főleg Görögországo mignem Delphinél (270 táján Kr. e.) szenvedett nagy vereségökutá megszűntek félelmesek lenni. Számban és erőben megfogyva, nyugodta éltek dunamelléki hazájukban, tehát Győr vidékén is, mignem magukat százados harcok között fenntartó, de végre Scipio Nasica ; által tönkre vert itáliai kelták — a bojok — a szabadságot eléje téve szolgaságnak, szintén a Duna mellékével cserélték föl itáliai hazájoka 190.) Kr. e.).Ekkép megerősödve ismét harciasabb irányt vesznek, migner a vállalkozó szellemű Boirebistes alatt egyesült dákok- és getákka vivott harc végromlásukat idézte elő. A Tisza mellett vitt véres csat (Kr. e. 40—50 között) nemcsak Boisebistes teljes győzelmével, hanem bojok hazájának feldulásával végződött, ugy hogy Noricum keleti határ a Közép-Dunától a Balaton s a Rába torkolatáig egy századnál továb a bojok sivatagának (è'pypioç rcov Bőuov) neve alatt lőn ismeretes. 4

). A római hódítás kora. A római hódítások korával kezdődik tulaj donkép megyénk törté neti ideje. Plinius 5

) és Ptolomaeus 6

) (első és második században Kr. u. az azalok, kytnek és aravisk nevü törzseket helyzik a Közép Duna mellékére. Lazius Ptolomaeus „Insula ci tu o rum" elnevezésé bői következtetve a kytneket tartja a csallóközi Duna-ágak — tehá ') Slovanské Starozitnopti. Prága 1837.1. k. 930. 1. 2

) Justinus, lib. 2425. c. 2, 4. 3

) Livius 36, 38—40. 4

) Plinius Hist. lib. 3. c. 24. Strabo Geograph, lib. V. p. 212—236. Kontzu Die Wanderungen der Kelten 179. 1. Schönvizner Antiquitates Sabar. p. 14. 5

) Hist, nat.3. k. 25. 6

) 2. k. 14 s 15 f.