Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem
században kihalt Héderváry, — majd az ügyekkor leányfiusított Vicza család Győr, Mosony, Pozsony, Tolna, Nyitra és Bars vármegyékben lev jószágainak birtokviszonyait illetik; de vannak érdekes családi levelezé sek, és osztályos iratok is. Az okmányokról tárgymutató jegyzék is va: készítve. Győrmegye törénelméhez számos adatot nyújtanak régibb és ujab időkben kiadott okmánytárainkon kivül a sopronyi, pozsony városi és megyei, — ugy a budai országos levéltár, hol ; volt győri kapitányok és várparancsnokok levelezései is fellelhetők végre acsorn ai prépostság levéltárában is lelhetők birtokviszonyokr vonatkozó adatok 1 ) A megye kültörténete. Villányi Szanisziótől. Őskor. Örök éj homálya borítja közönségesen egyes népek és földterületek őskori állapotát. Hasztalan zarándokolunk tehát vissza a rég lezajlott századok csarnokaiba, kutatva, mily nyelvű, törzsű ősnépek hamva porladoznak lábaink alatt; az eredmény felette csekély, s átalánosságokkal kell beérnünk. Földtanilag bizonyos, hogy megyénk területe hajdan tengerfenét volt. A németországi nagy Duna- vagy szarmát-tenger Passaunál és Dévénynél áttört árjai megyénk területén át vették utjokat; 2 ) valószínűleg ekkor történt, hogy e roppant mennyiségű viztömeg, a vaskapu sziklagátjait átszakítván, utat tört magának a fekete tengerhez 3 ). Évezredek multak, míg a hátramaradt viztömeg lassanként lefolyt s megyénk területe lakhatóvá lőn. A szent iratok szerint Japhet maradékai telepedtek le Európában. Az idők folyamában törzsekké tömörülve, különböző talaj, égalji viszonyok, életmód és foglalkozás szerint egymástól mind elütőbb jel*) Helyén volna itt — a történelmi forrásoknál, elősorolni mindazon mukákat és értekezéseket, melyek a megye történetére, vagy egyes mozzanatok felderítésére vonatkoznak. A források ily rendszeres összeállításának hiányát pótolják az egyes cikkekhez csatolt hivatkozások és idézetek, melyeket épen ez okból kétszeres gonddal fogunk mindenkor jelezni. Szerkesztő, 2 ) Vesd össze „Adatok a megye földtani viszonyaihoz" cimü fejezettel, 26. lapon. Szerk. 3 ) Mutzl : A föld és az emberi nem őstörténete. 163. 1.