Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

api, Zemere s több ős nemzetségei is a megyének vagy kihaltak, vagy íint a Péczi nemből származott Apponyiak más név alatt más megyékbe öltöztek át, s levéltáraikat, okmányaikat, ha megmenthették, magukkal itték. Az Árpád-ház alatt megyénkben virágzott törzsnemzetséek közöl csak is két nemzetség maradt fenn korunkig, u. m. az Echu emből származott nemes Ecs y család, mely nevén kivül hajdani mlékeiből ma már mit sem bir, továbbá az E n e s s e y e k, kiknek ősi svéltárát 1549-ben Velidzsán székesfehérvári török parancsnok szétdúlta s felégette. A XIII-ik században már Ottokár hadai ellen vitézkedett Eneseyek a későbbi nehéz harcokban is tettleges részt vettek, és tagjai iem egyszer lettek földönfutókká, hazátlan vándorokká, — tűznek, észnek, pusztulásnak hagyván hátra az enessei ősi fészket. Nem csoda ehát, ha a családi levéltár elpusztult; de romjaiból néhány darabot ínessey Sándor és Kálmán vér-rokonok még bírnak, melyekből Ráth íároly, megyénknek korán elhunyt, szorgalmas oklevél-nyomozója, dszórtan közlött is néhányat. Egyebek közt Enessey Sándor birtokáén Enessén van mai napig azon 1552. máj. 26-án Pozsonyban kelt uj idománylevél, melyet a család a török pusztítás után nyert, s melynek lyomán TJjlaky Ferenc kir. helytartó, győri püspök s örökös főispán i győri káptalannak megparancsolta, hogy ez a fiuági Enessey, és eányági Szabó, Nagy és Baj chy családokat az elpusztult Enesse lirtokába vezesse be. Ugyanezen levéltár adatai nyomán közölte Ráth K. az Enessey család származási tábláját is Nagy Iván: „Magyar>rszág családai" cimü munkájában. Győr vármegye kitérj édeséhez képest mai nap isszámos nemes szárnazásu családot számlál ugyan, de ezek többnyire más megyékből szakadjak át, pl. Bay Borsodból, Bezerédy Zalából, Zsibrik Vasból, Kisfaludy Sopronyból stb., kiknek családi levéltáraik származásuk helyén maradiak. A számos — úgynevezett armalista nemes birtokosok pedig a XVII-ik századot megelőző időkből okmányokkal nem birnak, s a mit fed mutathatnak, az későbbi időkben történt bevallásokat, zálogba adásokat vagy vételeket illet, s igy történelmi becscsel nem bir. Nagyobb becsű családi levéltárral bir Hédervárott a H é d e rváry-Viczay grófi nemzetség. A levéltár az ódon várkastély éjszaki részének első emeletében áll ; az okmányok nagy faszekrényekbe vannak elhelyezve, melyeket Ráth K. átnézegetett; utóbb magam is átkutattam, és jelen munkámban is többször hivatkozom a hédervári levéltár csomagjaira. Az okmányok többnyire másolatok, és a XVII-ik