Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet

E csontkeménységü fehér vakolat, mely a fekete kövektől egészen el az épitmény többi részein is észrevehető." „Ezen boltokból — a nép szájában „török pincéből" — monda szerint folyosó vezetett le egész a Duna partjáig. Az egész éj mény átalán véve nem csekély érdekű és minden kétségen kivü XIV. századba helyezendő; mert ámbár az igen Összenyomott kör tagozat régibb kort jellegez, az ék- és vállköveken látható lombo müvezete és kivitele minden tétova nélkül az első állítás mellett ké tet harcolnunk" l

). E vélemény ellenében Rómer kijelenti, miszerint saját meg vi gálása után nem hiheti, hogy az illető épületrész akár pince al rejtekhely volt volna. Tudós régészünk e tárgyra vonatkozólag ezel Írja •).: „Megfontolván azt, hogy a mostani püspöki házi kert oly básty áll, mely tudomásunk szerint sokkal később épült ; tudván továbbá re* rajzokból és leírásokból azt is, miszerint a régi győri vár ugyanaz< helyen állt, melyen a mostani püspök-vár emelkedik ; tekintetbe vev^ hogy az egészen faragott kövekből álló, — a bemenettől balra és i; akkor még egészen szabad, lőrés-idomu vagy nagyobb ablakokat mag ban foglaló, néhány ölnyi magasságú — fal igen erős, és hogy azi melléktornác, mely a víztartót magában foglalja, — mint a hüvelykny nél szélesebb, az egész fal mellett látható hasadék mutatja — sokk későbben épült a négyszögű eredeti falhoz : hiszszük hogy itt a gye régi vár egyik bástyafala előtt állunk, és hogy az említett csarnok tí az őrség gyül- vagy nyughelye, a betömött ajtó pedig — ha mégis aji és nem ablak — a Duna felé vezető, tán a föld sziliénél emelkedettel kirohanási ajtócska lehetett. Az erős fal közti igen szoros — nem moni hatom folyosócska — inkább csak osonka a régi várakban, sőt tempi i mokban is nem ritkaság a régész előtt. Megemlítendő még, miszerint jelenlegi pincében éjszak felé körülbelül 5' szélességű, faragott kőb alakult ivkörü kapuzat látható, mely a régi vár egyik nagyobb kapu lehetett.* Két évvel később Bergh Károly e föld alatti helyiségeket leirvái ez utóbbi várkaput már sok száz évvel késsőbinek tartja. A többii nézve véleménye az : hogy a hajdani erődnek kijáró kapuja lel volna, nem hihető ; mert felső folyosóin is alig képes két termete egyén egymást elkerülni, a legalsó lépcsőn pedig épen nem; hog ^ Győri K. 1860. 6. sz. 2

) Győri K. 1860. 7. sz