Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet
's. kisebb rejtekkijárásul szolgált volna, az már hihetőbb; de a véleményt is megcáfolni látszik a szorgalmas munka és csinos sites, milyenben az akkori idők végtelen egyszerűsége mellett csak ezetesebb, főleg vallási építkezések részesültek; ezen okból legvabszinü hogy ezek is vallásos célra szolgáltak, bár sajátképeni kripnak épen nem mondhatók. A korszakot illetőleg azonban, melyben az építés létesült, már kai inkább lehetünk tájékozva. A csarnok keresztivezete, a hevedeet tartó consolok azon kifejlet románkori izlést és ékítményeket tatják, melyek hazánkban a XII. század végén és a XIII. elején atoztak, milyeneket — hogy a közel vidékről említsünk példát, — az >8-ban alapított lébényi román basilica mutat; és ugyan ezen időre tehát legkésőbb 1250-re kell visszavinnünk eme rejtélyes maradvá)k keletkeztet is x ). Ennyit jelezhetünk a régi fellegvárnak föld alatt rejlő római és ládkori romjaiból s vallási építményeiből. 2. Vár, domb, káptalandomb; káptalani hatóság. A székesdiáz délnyugoti részén jelenleg prépostsági s kanonok-lakások helyén dan vártemető terült el, a mai fáskert helyén pedig katonai élelem; állott, melynek helyét ma ily feliratú emléktábla jeleli: 2 ) „Hajn élelmezési ház. Ide szállt Savoyai Eugen 1716. v. 8." midőn t. i. a Rosponi ezredes és pápai követ által Rómából ») Győri K. 1862. 3. sz. -) Akalomszerünek sőt szükségesnek látjuk e helyütt egy mozzanatot jelezni, ly nem csupán jelen régészeti ismertetéssel, de Györmegye egyetemes leírásának isülésével szoros összefüggésben áll. A magy. orv. és term, vizsgálók. XVII-dik nagygyűlésére szánt jelen mü megotására u. i. Győrött 1873-ban külön »monographia-bizottsag« alakult, mely izött feladatán kivül felkarolta a Méry Etel által a Győri Közlönyben (1873. 4. i megpendített életrevaló eszmét : miszerint Győr város történelmi emlékű pontfeliratos táblákkal jeleitessenek. E pontok kijelelésére, valamint a Méry E. il szövegezett feliratok végmegállapítására, nemkülönben a szükséges költségek teremtésére a monographia-bizottság kebeléből néhány szakférfiút küldött ki. Az iluk benyújtott javaslatot a bizottság elfogadván, ugyanokét bizta meg az eszme ;leges valósításával. Györváros közönsége nemesült érzékének adta szép vonását cor, midőn az illető épület-tulajdonosok nagy része készséggel ajánlotta meg az deteikre tervezett emléktáblák költségeit. E nemes ügybuzgalomnak köszönhető, ry rövid idő alatt a város 22 pontján hirdetek feliratos táblák a mult emlékeit, nemcsak a letűnt századok eseményeit őrzik meg e táblák a késő utókor számára: dják ezek az őket teremtő nemzedék emlékét is a hálás unokáknak. Ezen emléktáblákra vonatkoznak az alább elszórt hivatkozások. Szerkesztő.
