Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 1. Földrajzi ismertetés. — Fehér Ipolytól.
vége kissé K. felé. Éjszaki végpontja (lásd a térképen) 1 / 4 órányira fekszik Bőnytől EK. felé; természetes talaj-magassága az adriai tenger szinétől 78. 305 b. 51; helyét márvány emlékkő jeleli, melynek csak felső lapja látható; a fölötte álló gúla 1858-ban épült. A déli végpont 200 lépésnyire fekszik ÉK. felé Táp-Szent-Miklós helység utolsó házától ; talajmagassága 96. 537 b. öl; helyét vörös márványoszlop jelzi, mely fölött gúla áll. Az alapvonal középpontja Mező-Eőrs közelében fekszik ENy. felé, Mindszenttől pedig K. felé; talajmagassága 70. 866 . Az alapvonal hosszát 1810. aug. 13. — oct. 22-ig határozták meg egész pontossággal, és 9429. 429 b. ölnek találták. 1815- vagy 16-ban a tudatlan nép kincset gyanítva a déli végpont kőoszlopa alatt, ezt kiásta és helyéből kimozdította; visszatetette ugyan a táborkar az oszlopot, de a hely azonossága többé nem nyújtott teljes megbízhatóságot, és az egész alapvonal hosszát már csakis számítás által lehetett meghatározni, mi is 9429. 21 b. Ölet adott. Ezen háromszögméreti alapvonal hálózatának nevezetesebb pontjai megyénk területén a következők : Örkény, 1 / i órányira DNy. felé P.-Örkénytől; ez lőn elfogadva a hálózat főpontjául (Netzpunkt); 1853-ban a kataster gúlát épített föléje. Sinai hegy, magaslat a bőnyi határban, e helységtől 1 / i órányira EK. felé; a háromszögméreti pont 800 ölre esik E. felé az alapvonal éjszaki végpontjától; helyét felirattal ellátott márványkő jeleli, mely fölé 1858-ban gúla épült. Ságh a hasonnevű halom tetején 1 j< i órányira ENy. felé Pázmándtól, s ugyanannyira DNy. felé Péértől ; a vörös márvány — jelkövön ily felirat áll: Opera astron. Trigon. 1810; fölötte gúla emelkedik. Megyénk háromszögméreti alapvonalát Győr városon át a Fraknó mellett kiemelkedő Rozália kápolnával kapcsolták össze, mely már a bécsi vonallal összeköttetésben állt.*) A táborkarnak háromszögmérései megyénk Dunán alul eső részét illetőleg be vannak fejezve, de közzétéve nincsenek; terv szerint 1877ben kerül a sor a hátralévő részre (CsilizkÖzre). A táborkaron kivül terjedelmes méréseket végzett megyénkben még az építészeti igazgatóság a Duna árterének fölvétele alkalmával, sőt ujabb időben (az 50-es években) is, midőn a kataster megyénkben működött. Megyénk területét egyes irók más és más nagyságra szabják; igy Fényes Elek (Magyarország leirásában, 1847.) 28. 7G5 • midre, Galetti
