Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 1. Földrajzi ismertetés. — Fehér Ipolytól.
29. t Q mfdre teszi. Ficker az osztrák birodalom egyes területeit a táborkar háromszögmérései alapján földrajzi mfdekben kiszámította, s ez alkalommal a Bessel által pontosan megállapított kulcsot használta az osztrák és földrajzi mfdek kölcsönös átszámításánál; Bessel szerint u. i. egy osztrák futó mfd = I.0223726 földrajzi futó mfddel, s egy osztrák Q mfd = 1.04524577 földr. • mfddel. *) Ficker számítása megyénk területét 25. 7130 földr. |~] mfdre teszi. A m. kir. helytartó tanács 1865-ben közzétett kimutatása szerint megyénk kiterjedése 27. 3132 földr. Q mfdet— a táborkar mérései szerint pedig 24. 87 osztrák (— 26. 64 földr.) Q mfdet tesz; végre a minisztérium által legújabban kiadott statistikai kimutatás megyénket 24. 60 osztrák |~| mfdre teszi. E két utóbbi adat tehát meglehetősen összevág, melyeknek középértékét elfogadva, megyénk a kisebbek közé tartozik. Megyénk közigazgatási tekintetben négy részre: u. m. három járásra és Győr szab. kir. város területére oszlik. A járások neve: tó-, sziget-, és csiliz-közi, sokoró-aljai és pusztai járás. 1. Tó-, sziget- és csiliz-közi járás megyénk azon ény..részét képezi, mely Soprony, Mosony, Pozsony és Komárommegyékre dül. A szomszédsokoróaljai járástólnagyrészt a Rába folyó választja el, kivéve Rába-Patona környékét, hol is a tó-, sziget- és csilizközi járás határa a Rábától jobbra kitérve, meglehetős öblöt vet, de utóbb Ikrénynél ismét e folyóhoz simul. Győr város területének ó. részétől egy darabon (Pinnyédtől Győrig) a Rábca folyó, innen pedig a likócsi pusztáig a K.-Duna választja el. E ponttól kezdve a pusztai járással határos, és ettől előbb a K.-Duna, utóbb pedig (Vénektől) a N.-Duna különíti el. A tó-, sziget és csiliz-közi járás — mint neve is mutatja, három kerületből: Tóköz-, Szigetköz- és Csilizközből nőtt össze, melyek mindannyian természetes határok közé vannak szorítva. Igy Tóköz azon terület, mely Győrtől Ny.-ra a Rába és K.-Duna között fekszik, Soprony és Mosonymegyékra dül; közepét a_Rábca hasítja át. Szigetköz Győrtől ENy.-ra a Kis- és N.-Duna közt terül el, Mosony és Pozsonymegyékre hajlik. Szigetközt másként Kis-Csallóköznek is nevezik, ellentétben a N.-Duna balpartján elterülő Nagy-Csallóközzel. Végre Csilizköz mint sziget szorul a N.-Duna és a Csiliz folyó közé, Győrtől E.-ra esik, Pozsony nemkülönben Komárommegyével határos, és Csallóköznek egy részét képezi. Csilizköz többször kiszakíttatott a megye kebeléből ; igy az *) Hunf. I. 106. 1. Megjegyzendő továbbá, hogy egy osztrák • mfd = 10 ezer hold, egy holdat 1600 • öllel számítva; egy földr. • mfd pedig = 9567. 128 hold.
