Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 1. Földrajzi ismertetés. — Fehér Ipolytól.

le É. és EK. körvonalú örökös tekervényekben kanyarog, és a megye ezen oldalának fodros alakot kölcsönöz; e kígyózó vonalakat természetes határainak: a Rábca, N.- és K.-Duna és a Csiliz-folyók szeszélyes kanyargásainak köszöni. Alakját tekintve a megye két egymás fölött álló négyszöget képez; az alsó nagyobb négyszög sarkai: Gönyő, Táp-Szt-Miklós, Malomsok és Kapi. E négyszög fölött áll a másik kisebb, melynek négy sarkát: Vének, Öttevény, Hédervár és Patás képezik. Mindkét négyszögszabályos földrajzi fekvéssel bir, a mennyiben oldalaik — eltekintve a kanyarulatoktól — meglehetős határozottan a négy fő égtáj felé néznek. A négyszögek csúcsait egyenes vonalokkal összekötve, megkapjuk az oldalok átlagos hosszár, és pedig a gönyői és táp-szt-miklósi csúcs között: 4 mfd, Táp-Szent-Miklós és Malomsok között ismét 4 mfd., Malomsok és Kapi között 4 mfd, végre Kapi és Gönyő között 6 mfd; a felső kisebb négyszög mind a négy oldala körülbelül 2 mfdet tesz. Mindez eléggé jelzi a megye alakjának meglehetős szabályos voltát. Megyénk nagyságára birunk ugyan adatokat már a mult századból, anélkül azonban, hogy ezeket megbízhatóknak tarthatnánk. Igy a mult század végén Novotny „Statistica Regni Hungáriáé" cimü munkájában közli a megyék kiterjedését, de elhallgatja a forrást, melyből adatait mérité; ő Győrmegye kiterjedését 30 Q mfdre teszi; az 1772-ben behozott úrbér 28.

16 Q mfdet mond; Németh László e század elején a győri evang. gymnasium igazgatója Görög D. térképe nyomán 30 megye területét — köztük Győrét is kiszámította *); szerinte: Csilizköz 1-80 • mfd. Szigetköz 3'60 „ „ Tóköz .5-0 „ „ Összesen . 1Q-4Ô Q mfd. Pusztai járás 9*5 U mfd. Sokoróaljai járás 7*96 „ „ Az egész megye . 27*86 Q mfd. Megbízható méréseket elsőben a táborkar kezdett végezni, midőn e század elején az osztrák birodalom fölméréséhez fogott. Már fÖnnebb említők, miszerint ez alkalommal (1810-ben) épen megyénk területére esett egy háromszögméreti alapvonal (Trig. Basis). E fontos vonal megérdemli, hogy tüzetesebben ismertessük.**) Az alapvonal gyengén elhajlik a dél-éjszaki iránytól és pedig felső *) Lásd: Schedius, Zeitschrift vön und für Ungarn. **) A kat. földrajzi intézet »Topographische Beschreibung« cimü hiteles kézirati munkálata szerint.