Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség

Rét és legelő. Réteink — 40,530. h. 1468[~~|ölet,legelőink pedig ),446. h. 1418 Q ölet foglalnak el. A fönnebb hivatkozott catastralis ddosztályozás és becsülés 1 hold rét évi termését 9 mázsa mag széíra és 4 mázsa sarjura, összesen tehát 13 mázsa takarmányra teszi, /egelőink pedig átlag holdankint 4 mázsa széna értékre vehetők. Sajnos, hogy legjobb réteink nagyrészben viz mellett terülvén el, yakori elöntéseknek vannak kitéve, és ez okból termések igen bizonydán s egy véletlen árviz sokszor gazdáink legszebb reményeit megimmisíti. — Reményünk van azonban, hogy a Rába, Rábca és Marcal dyóknak már megkezdett szabályozása valahára nemcsak óhajtás marad, anem valósággá is leend, és gazdáinknak több ezer holdra menő rétéit folytonos veszélytől nemcsak megmenti, de egyszersmind módot yujt arra, hogy réteinket öntözés által magasabb müvelésre, és igy •tékre emelhessük. Nagyobb gazdáinknál a lucerna, vörös here és esparitt müvelése otthonos, és pedig gazdaságuk nem csekély előnyére. A rétek és kertek aránya a szántóföldhöz 1 : 3

335

/4os3 '•> Legelő aránya a szántóföldhöz .... 1 : 2

34051

/

45

4

46 ; Rét- és legelő aránya a szántóföldhöz . 1 : l

3S

/s5* át és legelő aránya az összes termőföldhöz kerek számban 1 : 3. A nádasok 1907 cat. holdat és 1343 Q ölet foglalnak el, megköelítőleg 1,525.600 kéve terméssel, vagyis holdankint 800 kévével, és livel 100 kévének ára 4—6 ft. közt ingadoz : átlagos ár gyanánt 5 ft. iztosan felvehető, mi is a megyének nem megvetendő jövedelmi forisát képezi. Gazdálkodási rendszerek. A gazdálkodási módozatok, melyek a földmüvelésben divatoznak, talajnak természeti viszonyai, a birtok kiterjedése és a reáfordított tőke, emkülönben a birtokos szakképzettsége és értelmisége szerint külÖnözők. Míg kisebb — különösen volt úrbéres gazdáink most is seikről Öröklött gazdálkodást visznek, sőt mivel megyénkben a már aajdnem teljesen keresztül vitt tagosztályok folytán mindenkinek lirtoka egészen hatalmában van, — sokan földjeiket derüre-borura r

etik, a nélkül, hogy azok kellő trágyázásáról is gondoskodnának: bddíg nagyobb birtokosainknál az okszerű gazdálkodás és többeknél ,z alapos szakértelem tűnik ki. Nagy birtokaink közöl felemlítendőnek ártjuk: Sina János báró, a győri püspökség, Viczay Héder gróf, a panlonhalmi főapátság, a győri székes káptalan, és Lamberg gróf uradalnait, melyek valódi szakérteiemel kezeltetnek és évenkint ezerekre nenő tőke befektetésével a művelt gazdálkodás mai színvonalához köze-