Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség

ledve, fokozatosan kedvezőbb eredményt tüntetnek föl, és igy különöse az egyházi birtokokat illetőleg [tettleg megcáfolják azon sokakná gyökeret vert balhiedelmet, mintha [papi kezekben a földbirtok ner részesülne oly okszerű kezelésben, mint ezt a nemzetgazdászati maga sabb szempontok megkivánják. Elég legyen a kezünknél lévő adató' közöl csupán egyet felemlíteni, mely szerint a pannonhalmi főapátság kis-megyeri és hecsei pusztáján a legközelebbi 4 év tőkebefektetés 75,859 ftot tett. A gazdálkodási rendszerekből — bővebb tájékozás végett — id igtatunk néhányat: a) Váltó gazdaság különböző módozataival 6, 7, 8, ! stb. évi rendszerrel, b) Rozsföldeknél 1. ugar, 2. rozs, 3. kapás, 4. árp: vagy zab. c) Rába mentében és Tóközben kisebb gazdáinknál : 1. buzn 2. árpa, 3. buza, 4. kukorica, és igy tovább, ugar nélkül, d) Lucernás l.ugar erősen megtrágyázva, 2. kapás, 3. árpa lucernával, 4. lucerna mi; jól díszlik, — azután buza, majd tavaszi. Munkaerő. Noha megyénk az ország legnépesebb vidékéhez tartozik és gyá rak hiányában lakosai nagyobb részt mezőgazdasággal foglalkoznak nagyobb munkaidőben — különösen aratáskor — a munkás kéz szükségi mégis igen érezhető. Ennek egyik oka abban fekszik, hogy kisebb paraszt gazdáink is, kik családjukkal könnyen elvégezhetnék saját aratásukat é egyéb munkájokat, mégis külön aratókat és munkásokat fogadnak másik oka pedig az, hogy népünk ha egyszer télre való kenyerét meg kereste, munkára nem örömest vállalkozik; végre jelenleg épülőben lév< vasutaink is sok kezet elvonnak a mezei munkától. Ez okból serény gazdáink kénytelenek maguknak feles földek kiadásával és más költsége módon a szükséges kézimunkát biztosítani. E körülmény a belterjes gazdálkodásnak is határt szab, — di egyszersmind arról is szomorú bizonyságot tesz, hogy népünk még neu bír elegendő ösztönnel a jobb lét után törekvésre. A napszám az évszal szerint különböző; — férfiaknál 40 kr. — 1 frt. 20 kr., nőknél 30 — 70 krig terjed. A munkások munkaképessége — dicséretére magyar fajunknak, nagy, különösen aratásban, mely alatt mint legjövedelmezőbb foglal kozásuk alatt — dacára a sovány élelmezésnek — bámulatos tevékenységet fejtenek ki ; reggeli 4 órától u. i. sokszor esti 10 óráig folytonos munkában vannak, és emellett vigak és egészségesek. Egy 2—3—4szás holdas uri birtokon közönségesen 6—8—10—12 cseléd van alkalmazva