Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség

Az 1858-ben végzett catastralis Összeírás és földbecslés szerinl Győrmegye termékeny területe 240.389 cat. holdat és 1389 Q ölet bből : Szántóföld . . 124,943 hold, 422 Q öl Rét és kert . . . 40,530 „ 1468 „ . . 45,446 „ 1418 „ Nádas .... . , 1,907 „ 1343 „ Erdő .... . . 21,843 „ 26 „ . . 5,717 „ 1520 „ Terméketlen . ' . . . 18,701 „ 23 „ E szerint a szántóföld az egész termékeny földterületnek, — valamivel többet mint felét képezi, vagy is ugy aránylik mint 1 : l^o-hez. A lakosság összes száma az 1870-ik évi összeírás szerint 103.637; tehát 1000 lélekre esik 1205 hold szántóföld, s egy lélekre iy

5 hold; az összes termékeny területből pedig 1000 lélekre 2319, s egy lécekre 2«y

1000 hold jut. A föld termékenysége. Habár megyénk földtalaja nem dicsekedhetik is a bánáti és tiszamelléki televényes föld termékenységével, sőt ehhez nem is hasonlítható, — de még mindig elegendő jó arra, hogy gazdájának szorgalmát és reá fordított munkáját kellően megjutalmazhassa. Hogy földünk termékenységi állapotának tiszta képét adjuk, a magyar k. győri pénzügyi igazgatóság szívességéből összeállított — sa megye földosztályozására, nemkülönben annak határonkint vett átlagos évi termésére vonatkozó táblázatból következő adatokat veszszük át : Holdankint átlagos termés : búzából rozsból . . . árpából zabból . kukoricából burgonyából 6

3

/

4 bécsi mér. 4 ° /4 » •>•> 10 „ „ Mindez ugyan — tekintve földünk természeti viszonyait, — nem igen kedvező eredmény, de ha figyelembe veszszük, hogy volt úrbéres gazdáink nagyobb részt még most is a primitív gazdálkodáshoz ragaszkodnak és földjeiket zsarolják, anélkül hogy a fogyasztott erő kellő visszapótlására is gondolnának: az eredmény nem is lehet kedvező. Ha majd, — mint már észlelhető, — az okszerű földmüvelés nagyobb tért foglaland el, jogosan remélhetjük, hogy termelésünk is kedvezőbb és jutalmazóbb leend.