Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 1. Földrajzi ismertetés. — Fehér Ipolytól.

lyet a magyarországi építészeti igazgatóság saját hosszméréseinek fokokra és percekre változtatásánál, átszámításánál megállapított és használt. E kulcs szerint u. i. egy fok, perc, mperc egy fok, perc, mperc hosszúságra esik bécsi öl : szélességre esik bécsi öl : a 47 szél. fok alatt : 40,190. 36 — 669..., — 11. 16 58,614. 154 — 796. 9 — 16. 28 a 48 „ „ „ : 39,436. 2a — 657. 27 — 10. 95 58,6 3 2. 768 — 9 7 7. 212 —16. 29 és igy 47 1 / 2 szél. fok alatt, mely alá megyénk átlag-fekvése esik, közép­számítással : 1 hossz, fok = 39,813. 2n b. öl ; 1 h. perc — 663. 55 öl; 1 h. mperc = 11. 6 öl. 1 szél. fok — ö8,623. 511 b. öl ; 1 sz. perc= 977. 5fi öl; 1 sz. mperc = 16. 385 öl. E kulcs valóban a fönnebb jelzett eredményre vezet. A megye legszélsőbb pontjait a következő helyek képezik : éjszakról Patás: 47° 52./ éjsz. sz. 35° 19' kel. hossz, délről Alsó-Penyvád: 47° 25.'/ „ 35° 5.,' „ keletről Rétalap: 47° 36./ „ 35° 35' „ nyugotról K a p i : 47 11 42.,' „ 34° 56./ „ E szélső pontok távolsága tesz: Patás és Alsó-Penyvád között : 6.95 midet, Rétalap és Kapi között : 6.5 mfdet. Mindezen adatok máris eléggé jelzik megyénk meglehetősen sza­bályos alakzatát, mely — habár csak megközelítőleg — lehetővé teszi a megye közép délkörének és párhuzamos körének kijelelését. Ha u. i. a keleti hosszúság szélső pontjainak távolát felezzük, középhosszuság gyanánt 35° 15./ kapunk, mely ponton átfektetett délkör a következő helyeken és határokon vonul át : nyáradi határ. Ladamér és Zámolytól keletre, Pinnyéd, Gyirmóthtól, Szemerétől keletre Fel-Péc nyugoti tövén át. Hasonlókép találjuk a középszélességet: 47° 39', melyen átfektetett párhuzamos (szélességi) kör Enesét éjszakról érinti, Ikrényen, Kis-Megyeren, Örkényen és Bőnyön vonul keresztül. E középszélességi és hosszúsági körök Győr város terűién, illetőleg határában a Rába — parti szállások — és Gyirmóth között vágják egymást : e pont képezi tehát körülbelül a megye földrajzi középpontját. Ha megyénk közép délkörét a földgömbön végig kisérjük, az a következő pontokon halad át: éjszak felé indulva Morvaországon, Szilézián, Poroszországon — névszerint Posenen és Pomeránián át a keleti tengerbe, innen Svédország keleti oldalát hosszában átszelve, az éjszaki jeges tengerbe, Spitzberg sziget keleti oldala mellett elhaladva az éjszaki sarknak tart; innen E.-Amerika nyugoti oldalát súrolva, át­szeli az éjszaki és déli csendes tengert, Afrika déli csúcsán épen a Jó­remény foka mellett fölemelkedik, Afrikát egész hosszában áthasítva,

Next

/
Oldalképek
Tartalom