Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 1. Földrajzi ismertetés. — Fehér Ipolytól.

Tripolison keresztül lép a földközi tengerbe, majd Dél-Olaszország keleti nyujtványát és az adriai tengert átszelvén, Dalmátia legalsó részén és Herzegovinán át tér vissza kiindulási helyére Hasonló körutat tehetünk megyénk középszélességi körén , miközben a következő pontokat érintjük : nyugot felé indulva Stájerország éjszaki, Bajorország déli részén áthaladva, a bodeni tó érintésével Franciaországot szeli át, majd az atlanti óceánon át É.-Amerikába, névszerint az Egyesült-Államokba lép; innen az éjszaki csendes tengeren át Ázsiába jő, és Chimin, Tatárországon, Bessarábián és Moldván keresztül tér vissza. Míg Győrmegye földrajzi fekvését nem közvetlen meghatározások, hanem csakis térképi hálózat nyomán adhatjuk : addig egyes pontjairól igen is birunk közvetlen földrajzi meghatározásokat felmutatni. Igy említők, miszerint Lipszky hazánkban körülbelül 500 helységnek ismerte földrajzi fekvését, melyeknek jegyzékét a „Conspectus Generalis"-ban tette közzé ; ugyané jegyzék megjelent Zach „Monatliche Correspondenz" cimü folyóiratában. E jegyzékben találjuk megyénk több pontját is. Kiváló súlyt fektetett a földrajzi meghatározásokra a cs. k. táborkar, mely is háromoszögméréseit csillagászati meghatározásokkal kapcsolta össze. E munkálatokat megyénkben Pas qui c h, a budai csillagda igazgatója és Augustin végezték. Névszerint az első 1807-ben *) határozta meg Győr földrajzi szélességét ; a hosszússágot pedig Augustin határozta meg 1808-ban a bécsi Szt.-István toronytól, mely is a háromszögtani fölvétel kiindulási pontjául szolgált. Ez utóbbi meghatározás tüzjelek által történt april 29-én és 30-án reggel és este. A Pozsony közelében lévő hundsheimi hegyen u. i. lőport lobbantottak fel, melynek lángja a bécsi egyetem csillagdájából ugy, mint a győri tűztoronyból egyaránt látható volt. A meghatározás eredményét alább adjuk rovatos összeállitásban. Különös figyelmet szentelt a táborkar megyénk néhány pontjának 1810-ben, a midőn Magyarországra nézve egy háromszögméreti alapvonali (Trigon. Basis) Győrmegye területén jelelt ki; erről utóbb még lesz alkalmunk bővebben szólni. **) Az építészeti igazgatóságnak hasonlókép több földrajzi meghatározást köszönünk. Munkálatai ugyan közvetlenül arra szorítkoztak, *) Hunfalvy, I. 22. **) Mint a kat. földrajzi intézettől értesültem, már is tervben van Magyarország háromszögtani uj fölvétele, mely alkalomból a nyuli Magas-hegy csúcsa van kiszemelve alappontnak, s ez okból földrajzi fekvése csillagászatilag lesz pontosan meghatározva.