Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)
III.Üzemorganizáció - 2. Gazdasági termelőév
eggy más mázos fazékban, a' meleg sütő kementzében a' kenyér' kiszedése után, vagy pedig a' kályha' szájjába kell tenni, hogy meglágyuljon benne; ..."^51. Ügyelni kell arra, hogy a kályha vagy kemence melegebb ne legyen, mint amit a kéz elbír, mert különben a méz megbarnul. Amint a méz a fazék oldalán megolvadt, gyakran kell kevergetni, hogy mindenhol egyformán megolvadjon. Ezután addig kell hagyni hűlni, amíg a méz a viaszt és sonkolyt felveti. Ekkor a fazék csapját ki kell húzni és a mézet az alája tett edénybe kell ereszteni, vagy pedig a megfagyott viaszt egészen a mézig kanállal le kell szedni.^52. A méz tárolása. ,,A' kész színmézet mázos fazekakban (kádakban, ha sok van) nyitva kell egynehány nap' tartani, hogy a' mustos frissesége párologjon el, 's azonközben le kell annak szedni a' pilléjét is a' mit fel szokott vetni."353. ? )Ugy tapasztaltam, hogy az üvegben tartott színméz kedvesebb ízű, tovább-is el áll, mint a' melly fazékban van.Ezután az edényeket vastag papírral, vagy vászonnal le kell kötni, hogy liszt, kenyérmorzsa, vagy más erjedő dolog bele ne huljon, mert ezektől megsavanyodik a méz. Viasz. A méz kiszűrése vagy olvasztása után a viaszt is meg kell tisztítani a sonkolytól. „Igen hasznos jövedelem a' méhtartásbúl a' viaszkis; de ennek haszna a' mézbül veendő haszonhoz képest sokkal kissebb. Hanem azis igaz, hogy nem minden méhes Gazdák tudgyák a' viaszkotis jól hasznokra fordítani, mivel rész szerént olly rosszúl sajtollyák ki, hogy még nagy része annak a' sonkolyban marad; rész szerént pedig kisajtolatlan fél áron eladgyák azt az azzal kereskedőknek."355. ,,A' ki-sajtolt viaszai eképen bánhatsz: Gyúrd öszve kezed közt golyobisokra, rakd egy rakásba, még mind ki nem sajtolódik. Ha vége lész a' préselésnek, tedd mind a' katlanba, vagy valami tserép edénybe, olvaszd-el lassú tűzön, hogy ki ne fusson; lángot ne vessen, megne égjen; tajtékját szedd le, és ha észre veszed, hogy már az edényben nem tsörög, nem pattog, se habja tajtékja nintsen, készíts más edényt, mellybe tölteni akarod, tégy hegyibe kettős vagy hármas ágú pátzikát, úgy hogy egyik ága a 1 másikától mint egy fél fél arasztnyira szét terjesztve légyen, azokat az ágakat szösszel-tsepüvel vond be keresztül, és azon szúrd által az edénybe, mellyben légyen egy kevés viz, hogy mindőn meg-hidegszik a' viasz az edényhez hozzá ne ragadjon. Azután tsendessen hagyván az edényt, vedd-el róla a' tsepüs pátzikát minden reá ragadott motsok, és tajtákkal együtt, húzd-le a' szöszt róla, mellyet ha tsomóba nyomod, jó lész az a' vargának fonalat véle kenni. A' sonkolyt pedig add a' tótoknak, kik azt faluról, falura házanként keresik, és vásárolni szokták."356. j t t tehát a viasz olvasztása a préselés után történik. A viasz a sok méhet tartó gazdák szokták sajtolni, ehhez vászonzacskó és prés kell. „Tsináltass magadnak olly prést, melly a' bor sajtóhoz hasonló légyen, de kissebb, és nem olly nehezen járó. Én pedig a' bor sajtón-is-ki-préseltettem a' viaszot; ... A' szegény embernek, a' kinek tsak egynehány küpútskéje vagyon, jó lész a' túró zsatskó-is, tsak légyen mit ki-préselni benne."357. \ szegény ember mángorlóval vagy nyujtófával nyomogatja ki a viaszt. Fentebb már említettük a méznek és viasznak főzéssel valós szétválasztását. A Méz tetejéről leszedett meghűlt viaszt, vagy lépet jól megfőzik és egyszerűen csak ruhán átszűrik, vagy pedig, ha kevés a főzni való akkor kétágú fára csavargatott csepün vagy kenderen átszűrik. A sonkoly, amely gyantás, mézgás hulladék keverékéből áll a szűrőn marad, a viasz pedig az alája tett vizzel telt edénybe kerül, ott megfagy.Ezután a viaszt ismét fel kell olvasztani és formába (vizes tál, lábos, tökhéj, stb.) lehet önteni.359. 56
