Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)

III.Üzemorganizáció - 2. Gazdasági termelőév

hasznát veszi a méznek; ha az idő kedvező, az anyakas-méh is rajjá változik és új, tiszta lépet épít a télire való eledelét is begyűjti; ha pedig ősszel történik a mézelvétel, akkor a kidobolt méhekkel más, gyengébb családokat lehet megerősíteni, melyek a következő évben igen népesek lesznek és jó rajokat fognak ereszteni. „De ezen munkát, tized részben sem gyakorolják a' Magyar Hazában, mert hogy nem próbálták; azért nem gyakorolják a' véle való bánást, nem is tudják, miképpen lehessen hasznát venni, mig meg nem ölik a' Méheket; kiváltképpen a' Tisza-háton, Szatmár, Beregh, Máramaros, és több Vármegyékben a' hol a' méz bőven terem; és ha a' véle való munkálkodást tudnák, négy annyi is teremne."342. A méhészet termékei Méz. A méznek a viasztól való elválasztása a csurgatással és olvasztással történt. Szűz mézhez a legfehérebb sejteket kell kiválogatni, amelyekben még sem fiasítás, sem méhkenyér nem volt. Ilyenek az idei és némely tavalyi rajok építései, különösen pedig a veselépek. A viasszal befededtt sejteket le kell fedelezni, a léptáblákat lapos tálra tenni és minden melegítés nélkül hagyni szivárogni. Ez a legtisztább és legnemesebb méz.343. Ami nem szivárgott ki a sejtekből, azt melegítéssel, vagy olvasztással választják el a viasztól. Szín-méz. ,,A' lépes mézet a' kasból ki szedvén, az árva lépet, mellyben méz nints, levagdalják, a' lépes mézből, a' menynyi szükség félre tesznek, a' többit öszve törik, igen sürü rostán által szűrik, ez a' szin méz; a' mi még a' lépben marad, több féle módon kisajtolják, vagy nyomogatják."344. A szűréshez vagy csorgatáshoz fűzfavesszőből font szürökosarat345.^ átlyuggatott fenekű dézsát346.

? tésztaszedő kanalat is használnak347. A szűrő alá a méz összegyűjtésére hordót, teknőt, dézsát vagy más edényt helyeznek. Ha meleg helyiségben végzik ezt a munkát, akkor a méz szivárgása gyorsabban megy. Akinek sok mézet kell szűrni, az csomoszlót is használ a lépek összetörésére. „Szükséges eggy vass tsomoszlóis, melly C betű kerekségü lehet, és a' mellyel a' sejtes mézet a' tonnában, vagy más kisebb edénybenis öszve lehessen tsomoszlani, a' midőn ki akarja az ember a' viasztól tisztítani. Illyen tsomoszlót azonkon a helyeken, a'hol a' Barkátsok viaszkostól veszik meg a' mézet, magokkal szoktak őt hordani."348. Azt a mézet, ami szűrés után még a lépekben marad, olvasztással tisztítják meg a viasztól. A szín méz kifolyatása után: „Azután a' mézes és öszvetört lépeket melegittse meg fazékban, melly által a' méz a' fazék fenekére leszáll, a' sonkoly pedig és a viaszsz fennt marad. Ezen sonkolyt a' fazékból melegen kiszedvén tegye ruhába 's préselje ki. Ezt a' préselt mézet a' fazékban lévő mézzel töltse öszve, a' habját szedje-le, 's e' leszsz a' második vagy olvasztott méz."349. Akinek kevés lépesméze van, az nem bajlódik ennyit a méz megtisztításával, hanem ,,A' lépeket jól mázozott cserépedényekben meleg kemenczékbe vagy kálhákba teszszük, 's midőn a' méz egészen folyóvá lett, mindent jól kinyomunk a' kezünkvei."350. ^mi a viaszban marad, azt kimossák vízzel. Ebből a mézes vízből márcot vagy ecetet készítenek. A méznek és viasznak másik egyszerű szétválalsztási módja, a csappal ellátott cserépfazékban való felolvasztása, majd lehűtése, „...eggy jó mázos fazéknak az oldalát a' fülén alól a' fenekével eránnyában kikeli fúrni olly vastagon, mint eggy közönséges létzszög fúrónak a' lyuka szokott lenni, mellyet eggy kis rongyba takart fátskával bedugván, azután az öszvevagdalt, és jól megtsomoszlott sejtes mézet akár ebben, akár 55