Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)
III.Üzemorganizáció - 2. Gazdasági termelőév
Az új, fejlettebb eszközökkel kezdő méhész is kasokban vagy köpükben veszi a méheket és csak otthon telepíti át azokat végleges lakásukba. „Leg könnyebben, és leg több Mag-Méheket lehet válogatva öszve szedni ősszel, a' Méz szüret' idején, Ihszalag, és Szalma Kasokban; mert még mostanában fiókos deszka Kasokban Méheket vásárolni olly nagy szerentse vólna, a' mellyet alig lehetne álmadni is."234. Gazdasági termeloév A termelőév munkájának leírását, mint ahogyan a méhészkönyvekben is, a tavaszi kieresztéssel kezdjük és a téli etetéssel fejezzük be. Kieresztés. A kieresztés előtt oldalra kell dönteni a kast, az alját sóval, a lépeket és a méheket sós borral, sós pálinkával meghinteni és a kasok alját kitisztítani, késsel, gyenge seprűvel.235. „Minek előtte kibocsájtassanak Tavaszkor egy héttel előtte szép apró sóval az Méhek lépjeit meg kői szózni hogy így ha valmi penisz munkájok között méhtül találtatik, a' sótúl ki tisztúllyon, de szózás mértékletes legyen, egy döbbenyben négy vagy ött kés hegygyei."236. Ugyancsak a méhek erősítését szolgálja az édesborral, pálinkával való „paráholás" és a fenyőszurokkal való füstölés. „Kinekutanna azért, kirakod a Méheket; keress igen erős jo izü tiszta Édes Bort; Fordítsd föl a Kast, tisztogasd meg szépen, parahold meg jól a Szádbul, minden lepi közit uj Vászon Rostával, ismét fenyőszurokkal füstöld meg jól a téli dohátul; Annakutánna Csináld bé a Fenekit a Kasnak."237. Hogy a méhek gazdagok legyenek „Mikor Karácson éjjel mégy az éfeli Misére, végy hozzád tiszta búzát és hamut a mellyet Karácson böjtin égettél galagonya fábul mikor pedig az misérül vissza mégy ted az Asztalra had légyen ott égisz Ünnepekben, annak utánna ted ell jó helyre, s-tavaszszal azon eresdki.238- Egy másik javaslat szerint az éjféli miséről hazahozott tiszta búzát már karácsony éjszaka a kasok lyuklyába kell hinteni.239. A kieresztés napja. A méhek kieresztése József nap (március 19.) tájban240- vagy Szent György Havának (április)24L e) sö hetében szerdán vagy csütörtökön szokott történni. Egy XVIII. század eleji méhészkönyv pedig azt tartja, hogy „Ha mikor ki akarod rakni méheidet, jól reá vigyázz, hogy abban az esztendőben micsoda napon esik karácsony napja, és azon a napon rakjad ki méheidet; az hold tölte felé legyen."242. Némelyek pedig azt javasolják, hogy nagypénteken kell kibocsájtani a méheket.243. A méhek kibocsájtásának azért kell szerdán vagy csütörtökön történnie, mert csak így lesznek minden jó tulajdonsággal felruházva (lásd. 46. jegyzet). Másnapokon való kibocsájtás nem tanácsos, mert akkor valamilyen rossz tulajdonsággal is rendeleznek a méhek. (47. jegyzet alatt). Hogy a méhek erősek, haragosak, prédálók, illetve szelídek legyenek veres posztón, melyet kakasvérrel vagy hangya tojással kentek be, farkas gégén, disznó zúgóján, léc szegen, csuka fogon, illetve tiszta juh gyapjún vagy búzán kell kiereszteni.244. A kieresztés napján nem szabad elhagyni a méhest245. ) a méhes körül késsel fel kell szurkálni a földet (várat kell csinálni), a méhes körül lépésekkel olyan kört kell csinálni, amilyen távolságra akarja a méhész, hogy méhei szálljanak246. 5 az ej s5 szántásból hazahozott földdel kell körülhinteni-47-, csikó burkot kell a méhes közepében elásni248. ; ahová először száll a méh, oda esipkefa tüskével egy hajszálra kötött méhet kell szegezni249. ) más határból hozott követ kell a méhesben tartani25(\ májva levelévl 44
