Domonkos Ottó: A magyarországi takácsok mintakönyvei. A Soproni Múzeum kiadványai 4. (Sopron, 1998)

7. Motívumtár - Alföld, Dunántúl

Isten báránya - a feltámadási zászlóval, három és fél pár, 2-2 kismadaras kísérő sorral. Erősen rongált. XV-XVI. század, Felföld. (Bobrovszky 1975. 11. ábra.) Oroszlán - öt pár oroszlán egy-egy fa tövében, kapaszkodva harapja a fa ágait. Az ötödik pár sérült. Kísérő sorban páros kis madár csillaggal. XVI. sz. (Bobrovszky 1975. 15. ábra.) Oroszlán - Az állatok királya ott szerepel a teremtés jelenetein, Noé bárkájának benépesítésekor. (A keresztény művészet lexikona. 1986. 252.) Ökör,tehén - a jámborság, türelem attributuma. (A keresztény művészet lexikona. Budapest 1986. 253.) Kutya - Az ember hűséges kísérője. (A keresztény művészet lexikona. 1986. 199.) INRI - betűkép= Jesus Nazarensis rex Judorum. Alkalmazzák sormintának is. IHS - betűkép= Jesus Hominum Salvator (In hostiae signo) Alkalmazzák sormintának is. TNLS - Testamentum novum laudat Salvatorem. Kígyó - A legkorábbi mesterremek előírásokban szerepel az úgynevezett kígyófutás, Nattergang minta leszövése; így a kőszegieknél 1509, Sopron 1524. - Az ármány, gonoszság mellett van pozitív tulajdonsága is a kígyónak; „Legyetek ... okosak, mint a kígyók." Máté 10, 16. A szövők munkájához valóban nagy értelmi felfogás, okosság szükséges a komplikált technológia miatt. - A vallásos értelmű ábrázolást kiemeli amikor a kígyó feje + alakban végződik. (A keresztény művészet lexikona. Budapest 1986. 177-178.) Liliom - Két és fél nagy méretű liliom tövében oroszlán párok vicsorítanak egymásra, lábuk alatt, között madárpár, ill. kicsinyei nélkül ábrázolt pelikánpárok (?) állnak. Bardejov-Bártfa, XV-XVI. sz. (Bobrovszky 1975.10. ábra.) Az állatalakos motívumok a XVIII. században általánosan elterjedtek voltak, talán a pelikánok alkalmazása a szőtteseken, a protestáns vidékeken gyakoribb. A szövött textilek díszítésében az alakos minták technológiailag nehezebbek, nagyobb szakmai gyakorlatot igénylő munkák. így hát talán elfogadhatjuk magyarázatul, hogy a megmaradt emlékek, múzeumokban őrzött példányai számszerűen nem vetekedhetnek a népművészeti értékű hímzésekkel. Ezek származása úgyszintén a középkor végi mintakönyvekig megy vissza, mindössze a közvetítés, a főúri udvarházak, a városi polgárcsaládok lakás díszítését, ízlés nevelését, a kellemes időtöltést, ízlés nevelését szolgáló hatása 90