Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)
Erdész Sándor: Tudós mesterek a néphagyományban
A „megpatkolt boszorkány" híedelemkörben a kovács patkolást végez, többnyire mágikus tudás nélkül. Az ide tartozó hiedelmek arról szólnak, hogy a kovács felesége minden este bűvös kantárral lóvá teszi a kovácslegényt és hajnalig lovagol rajta. A legény egyre soványodik, gyengül. Végül egy barátjának elárulja, hogy mi baja. A barátjától tanácsot kap. A legény aztán a kantárral lóvá varázsolja az asszonyt, hajnalig lovagol rajta, majd a mesterével megpatkoltatja. Reggel aztán kiderült, hogy a kovács felesége volt a boszorkány (Bihari 1980, 7879). Megemlítem, hogy az AaTh 328* típusú magyar népmesékben az égitestszabadító hős a vitézi tetteit a „világ kovácsa" (ország kovácsa, égi kovács, füstös kovács) által készített bűvös kardokkal viszi végbe. Hamu Jankó, egy jászsági mesehős az ellopott égitestek visszaszerzésére vállalkozott. Táltos lován először az ország kovácsához repült. Csináltatott nála egy tizenkét mázsás buzogányt és egy bűvös kardot. Legyőzi a sárkányokat, s ez által a nap, hold és a csillagok visszakerülnek az égre (Velsmszki 1925, 65-68). Az „égitest-szabadító" mesetípus 37 változatát ismerjük (Dömötör 1988, 151-154). Ezeket az egi kovácsokat a finn Kalevalából ismert Ilmarinen méltó magyar társainak tekinthetjük. A tudós molnár A paraszttársadalom számára szinte az 1940-es évek végéig a malom és udvara, ahol a gabonájuk őrlésére váró gazdák néha több napon át is türelemmel vártak sorukra, különös terület volt. A malom zúgása, a gépezet nehezen felfogható nagy teljesítménye, a mindentudó molnár személyisége érthetően tiszteletet, rendet parancsolt. E légkörhöz hozzájárult az is, hogy az őrlésre hozott gabonából liszt, vagyis a mindennapi kenyérnekvaló keletkezett. A várakozók csoportokba verődve csendes beszélgetéssel, különféle történetekkel múlatták az időt. Természetesen ilyenkor a malomról és a tudós molnárokról szóló történetek is elhangzottak. Ezek a hiedelemmondák többnyire a vízimalmokhoz kapcsolódnak. Kevesebb történet fűződik a szárazmalmokhoz, melyek a vízimalmokhoz képest jóval kisebbek; valamint a szélmalmokhoz, mivel hazánkban nem sok volt belőlük. A gőzmalmok már a modern világot képviselték. Tagadhatatlan, hogy a malmok tájékán a legnagyobb veszélyt a patkányok jelentették. Nemcsak az ott tárolt gabonát, hanem a fából készült gépeket is öszszerágták. A gondos molnár tudta annak módját, hogy a rágcsálóktól megszabaduljon. Hiedelemmondáinkban a patkányküldés a tudós molnár egyik mágikus tevékenységeként jelentkezik. Vegyünk ebből néhány példát! A karcsai tudós molnártól valaki ellopott egy kereket. A molnár megtudta, hogy ki vitte el és kérte, hogy hozza vissza. Mivel nem adta vissza, annyi patkányt küldött rá, hogy azok ellepték az egész házát. Az ember visszavitte a kere80
