Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)
Heckenast Gusztáv: Limitációk a Rákóczi-szabadságharc levéltárában
3. Végül ezek a limitációk szolgáltatnak bizonyos ipartörténeti információkat is. Gömör vármegye 1706. június 28-án egy mázsa (akkor 56-59 kg) csetneki vas árát 4 forint 70 dénárban szabta meg, a dobsinaiét 4 forint 30 dénárban, a jolsvaiét 3 forintban. Kétségtelen, hogy a minőségi különbség tükröződik az eltérő árakban, amit az is alátámaszt, hogy míg a különböző minőségű magyarországi vasak fontjának ára a fuvarköltségtől függően 3 és 10 dénár között van, a háborús viszonyok között szinte hozzáférhetetlen bécsi acélért Zemplén vármegyében fontonként 20 dénárt kérnek. Máramaros vármegye 1706. március 3-án meghatározza a „vármegyénkben készült" kordován és karmazsin árát; más megyékben ez a tétel nem fordul elő. Ez a legkorábbi nyoma annak a huszti bőrgyártó manufaktúrának, amelyhez Pápai János, Rákóczi konstantinápolyi követe szegődtette a török szakmunkásokat. A négy partiumi megye javaslatából és Bihar vármegye ezen alapuló árszabásából tudjuk meg, hogy a debreceni szűrszabók a Nyitra megyei Privigyén vásárolták a „szőrök"-et, panaszolták is, hogy az ottani árszabás mellett nem tudnak megélni. A limitációk kutatásának fontosságára negyed századdal ezelőtt Domonkos Ottó hívta fel a történész és a néprajzos szakma figyelmét. A forrásanyag kimeríthetetlen, én csak tallóztam egy számomra könnyen hozzáférhető forrásban. Ha akadna kutató, aki erre „rááll", sokat tehetne kora újkori gazdaságtörténetünk jobb megvilágításáért. * * * Gusztáv Heckenast Limitationen im Archiv des Rákóczi-Aufstandes im Ungarischen Staatsarchiv Im Archiv des Rákóczi-Aufstandes befinden sich 24 Limitationen (Ungarisches Staatsarchiv, G. 25. III. 1. e.) verschiedener Komitate vom Ende 1705 bis Sommer 1706. Aufgrund dieser Quellen befasse ich mich mit drei Fragen: 1. Warum sind sie entstanden? 2. Wie sind sie entstanden? und 3. Welche neue Informationen bieten sie zur Gewerbegeschichte? 1. Fürst Franz II. Rákóczi ließ aus Mangel an Silber Kupfergeld prägen und wollte für beide Geldsorten den gleichen Kurs sichern, deshalb verordnete er eine Preisregulierung der Komitate. Der gleiche Kurs des Silber- und Kupfergeldes war eine Illusion, die verordneten Preise blieben eine Fiktion. 2. Die Limitationen wurden aber gewissenhaft zusammengestellt, die Komitatsbehörden konsultierten mit den freien Städten, Handwerkern und Zunftmeistern. Man kann annehmen, daß die Preisregulierungen im allgemeinen einen Kompromiß darstellten und in Friedenszeiten die wirklichen Marktverhältnisse widerspiegelten. 3. In den einzelnen Limitationen findet man auch Daten zur Gewerbegeschichte, hier zum Eisenwesen, Leder- und Tuchgewerbe. 34
